15.rész I'm pregnant

Augusztus 19.
Azt hiszitek, hogy nem lehetne jobb nyaram a lábtörés, elrablás és vírus után ??? Na ezt figyeljétek :
Ennek nem tudom, hogy örüljek vagy kiszaladjak a világból !!! A fájdalmaim nem múltak...na de !
Rókica még néha meglátogat, de már lassan elmúlik...vagy nem !
Egy normális péntek reggelnek indult. Sehol, senki...csak én vagyok itthon...egyedül. El is voltam egy ideig... Úgy reggel 7-től reggel 7:45-ig Pfff...
Tíz óra körül csengettek.
-Szia Liz !
-Szia....Eleanor ! Gyere beljebb !
-Nem, nem megyek csak egy percre jöttem. Hogy vagy ?
-Öhm...jobban, de azért még mindig szörnyű !!
-Elhiszem ! Figyelj ha bármi baj van nyugodtan szólj ! -nos igen Eleanorral különösen jó a kapcsolatunk. Ahhoz képest, hogy hogyan kezdődött...Pfff...
-Rendben ! Amúgy köszönöm !
-Szívesen ! Szia Liz !
-Szia ! -csuktam be az ajtót és már szaladtam is a mosdóba. Ajj...
-Öltözz ! -szólt egy hang mögülem.
-Elly ! Te meg mit keresel itthon ?
-Talán itt lakok ? Na öltözz megyünk az orvoshoz ! -mondta elég komolyan.
-Oké ! Ugye most viccelsz ? -kérdeztem.
-Nem ! Na öltözz !!!
-Megyek ! -mondtam és elindultam. Három perc alatt készen is voltam. Beültünk a kocsiba és bementünk a belvárosba.
Délben fogadtak minket.
-Nagyon köszönöm, hogy tetszett minket fogadni ! -hálálkodtam.
-Ez a dolgom ! Mondja mik a panaszai ? -kérdezte a doktor nő. Elly csendben ült mellettem, míg én felsoroltam a gondjaim.
-És mondja, van barátja ?
-Igen van ! -vágtam rá egyszerűen.
-Jó akkor -nyomott a kezembe egy cetlit- A földszinten balra a második ajtó !
-Köszönöm ! Viszlát !
A folyosón Elly kezébe nyomtam a papírt. Nem néztem meg, hogy mi van ráírva, csak mentem a fejem után.
Lent egy kedves fiatal doktor nő fogadott. Neki is elmondtam, hogy mik a panaszaim.
-És van barátja ? -minek kérdezgetik ezt folyton ????
-Igen van ! És nagyon szeretjük egymást !!
-Oh ! Akkor valószínűleg már megvolt...
-Öhmm...igen meg -bólintottam.
-És a női dolog mikor látogatta meg önt ?
Abban a percben mindent értettem ! Hányás, gyomor- és fejfájás, szédülés......terhes vagyok !!!
-Kérem jöjjön ! Megvizsgáljuk magát ! -Ellyvel döbbenten egymásra néztünk majd bementem a vizsgálóba.
-Rendben ! Akkor kijelenthetem ! Maga két hetes várandós ! -kész....ennyi leesett az állam !!!!
-K-köszönöm -mondtam ledöbbenve és elköszöntem.
A kocsiig egy szót sem szóltam. De mikor beültünk kiborultam !
-Mégis hogy... ?? Hogyan történhetett ? Nem hiszem el...-panaszkodtam Ellynek.
-Mond ti vé...-ki se mondta, de már feleszméltem !!!
-Nem...Nem...Neeeem !!!! Hogy felejthettük el ! -dörzsöltem meg az arcom.
Elly látta, hogy végem van ezért megkérdezte, hogy vezessen-e.
-Elly még csak tanuló jogsid van -préseltem ki magamból.
-Igen Liz a mi azt jelenti, hogy ha van mellettem egy nagykorú akkor vezethetek...
-Rendben -bólintottam és helyet cseréltünk Ellyvel.
-Lizzy, hogy fogod elmondani Liamnek ?
Itt megfagyott bennem a vér ! Erre még nem is gondoltam...
-Liamenek ??? -csuklott meg a hangom- Sehogy...-majd Ellyre néztem- Elly meg kell ígérned, hogy SENKINEK nem szólsz erről !!!
-Liz és megígérem, de egy idő után látszódni fog !!
-Igazad van, ezt sem gondoltam át...ajj nem tudok koncentrálni !!!! -kiáltottam.
-Nyugodj meg ! -fogta meg Elly a karom- Minden rendben lesz...
-Persze, könnyű mondani...Pfff ! -fontam össze magam előtt a karjaimat.
Mikor hazaértünk azonnal sírni támadt kedvem. Berongyoltam a szobámba, hanyatt vágtam magam az ágyamon és végig sírtam a délutánt. Öt óra fele kimentem a konyhába egy kicsit enni (kezdődig !!!! Az étvágyam már itt van). Készítettem magamnak egy szendvicset és levágódtam a nappaliban lévő kanapéra. Törökülésbe helyezkedtem el és bekapcsoltam a tévét. Valami sírós film ment, persze, hogy azonnal kiborultam. Elly kirontott a szobájából és rám förmedt:
-Elizabeth White !! Az ég szerelmére !! Minek sírsz ???
-Én...csak...ö...-próbáltam megmagyarázni...igen próbáltam...Pfff...
-Nincs de !! Minek sírsz ??
-Nem tudom...-csóváltam a fejem.
-Liz nincsen rá okod ! Boldognak kell lenned ! Összejöttél Liammel ! Szeretitek egymást, és most...
-Elly ! -kiáltottam- Nem akarom megtartani !
-Mi ?? -nézett rám furcsán- Mi az, higy nem akarod megtartani ? Hisz ő életed szerelmétől van !
-De nem vagyok rá kész...élném az életem ! -motyogtam.
-Ezt nem teheted ! -ordította Elly az arcomba.
-Az én döntésem ! Túl fiatal vagyok ! Nem akarok anya lenni és nem tartom meg, ennyi...-ordítottam én is és síró rohamot kaptam.
Eközben nem vettünk észre valamit !!!! Vagy valakit...
Liam ott állt mögöttem amikor az utolsó mondatomat vágtam Elly fejéhez.
-Liz ! -suttogta Liam. Én bőgve berohantam a szobáNKba.
-Mi ez az egész ? -meredt Liam Ellyre.
Elly megvonta a vállát és bement a szobájába.
Kopogtak. Liam volt az...
-Kicsim ! Mi a baj ? -kérdezte és leült mellém. Én az ágy végében ültem és a kezeimbe temetve az arcom sírtam.
-Lizzy ! -simogatta meg Liam a vállam.
Én felnéztem és minden erőmet összeszedve belekezdtem:
-Liam ! Terhes vagyok...-jelentettem ki.
Liam lesápadt és csak maga elé bámult. Hosszú percekig csend volt, illetve csend lett volna, de én folyton sírtam. Pár perc múlva Liam kérdezősködni kezdett:
-Mióta ?
-Két hete ! -szipogtam.
-Biztos ?
-Orvosnál voltam délelőtt ! -folytattam.
-Ezek szerint én vagyok az...az...apja ?
-Igen te ! -fejeztem be.
-Huh, várj egy kicsit ! -terült el az ágyon, majd felült, a kezét a hasamra tette és elmosolyodott- Szeretlek ! -suttogta a fülembe, eldöntött az ágyon és megcsókolt.
-Ezek szerint nem haragszol ? -kérdeztem.
-Te egy őrült vagy ! -csókolt meg újra- Hogyan haragudhatnék ? A mienk...-megtörölte az arcom és megint belekezdett- Én arra haragudnék, ha nem tartanád meg ! Eszedbe ne jusson ! Ő a mienk ! És nekem az fájna a legjobban, hogyha miattam tennéd azt, hogy nem tartod meg ! -fejezte be véglegesen. És megcsókolt.