Emléklap

Sziasztok! Megvolt életem első blogversenye. Sajnos nem nyertem díjat, de tapasztalat szerzésnek és kezdésnek tökéletes volt :) Plusz megismerkedtem egy újabb fantasztikus bloggal :D
Köszönöm ~Laure-nek!

Nem keseredek el ettől, SŐT! Új vizekre evezek! Vagyis nem adom fel!! Blogversenyek készüljetek! El közeledik :D 

Azért remélem, hogy egyszer majd megkapom életem első díját is :)

Aki tud blogversenyt az nyugodtan szóljon, szeretnék jelentkezni! :)

Még egyszer nagyon köszönöm!

Kiss&Hug&Love: El

48.rész Oh my God

Hali! Na végre írhatom, hogy hali! :D Már nagyon régen volt rész :/ amit rettentően sajnálok, de egyszerűen nem volt időm ://
Nem tudom, hogy mikor fogom a kövit hozni, valószínűleg hétfőn.
MÉG MINDIG IMÁDLAK TITEKET :D ♥
Amúgy megint újítottam a blog kinézetén. Hogy tetszik nektek? Örülnék, hogyha megírnátok kommentbe :3

Remélem tetszeni fog ez a rész is :D 
ui.: a blogversenyt MEGHOSSZABBÍTOTTAM! SZÓLJATOK AZ ISMERŐSÖKNEK! 

KÖSZÖNÖM :D  ♥


Várok mindenféle kommentet. Ja igen PIPÁLNI ÉS KOMIZNI ÉR :D (meg természetesen feliratkozni, bár annak nehéz lesz aki már egyszer feliratkozott :D)


Kiss&Hug&Love: El



Az eső friss illatára tértem magamhoz. Ahogy a hideg szellő megcsapta az arcom, kész felüdülés volt. Párat pislogtam, majd mikor feleszméltem, hogy mi történt arcom fal fehérré vált.
Azonnal felültem és körbe pillantottam. Újra a kórházban. Lassan bérletet kell ide váltanom...
Kezeimen végigtekintettem, de nem sokat láttam. Az egész be volt kötözve. A fehér géz úgy szint marta sebeimet. Csak kíváncsiságból kukkantottam be a takaróm alá. Ahogy gondoltam, a térdemet is a fehér kötés díszítette.
Visszadőltem a puha párnára és a kezemet tanulmányozva elmélkedtem. 
Ahh... De hülye voltam!! Tönkretettem magam egy hülye álom miatt!!!! Hogy lehettem ilyen, hogy is mondjam... Önfejű? Vak? Beképzelt? Makacs? Idióta? Túl aggódó? Hülye? Ezekre a szavakra kellene egy gyűjtőnév... Na kb. az voltam én -tessék rímekben beszélek!
Ajtó nyikorgásra kaptam fel a fejem. A nővérem lépett be rajta. Arcára kiült a megnyugvás amint megpillantotta, hogy ébren vagyok. Lassan mellém sétált, s leült.
Hosszú ideig csak az ablakon besütő, aranyló napfényt bámulta. Majd megtörte a csendet.
-Hogy vagy? - alap kérdés, de ez is sokat számított.
-Fáj! - nyeltem egy nagyot.
Loi bólintott és idegesen tördelni kezdte az ujjait. A kezén észrevettem valamit. Egy bőrkarkötőt. Méghozzá... Harry karkötőjét!!!! 



Az agyam beindult. Ezer meg ezer gondolat lepte el. De csak egy számított.
-Hol van Liam? - kérdeztem teli reményekkel és némi izgalommal. De érezte, hogy Loi mit fog válaszolni, elfordult és az ablakon kinézve válaszolt. 
-Amerikában. 
Szívem összeszorult, tehát képzelődtem. Biztos az altató miatt volt. Pedig olyan valóságosnak tűnt, ahogyan megjelent a kocsi ajtajánál... 
-Nem vagy éhes? - kutakodott egy szatyorban a nővérem.
-Nem. 
-Egyél valamit.  Ez így nem egészséges... 
-Loi - kiáltottam - hagyjál már! Most pont ez a szar hiányzik a legkevésbé!!! - na jó ez lehet, hogy egy kicsit sok volt tőlem, de amilyen állapotban volta, nem csoda - Kimennél? - sóhajtottam.
-Szólj ha valami kell - és még mindig tűri a viselkedésemet. Minden tiszteletem az övé.
Miután Loi elhagyta a szobát erőt vettem magamon és felültem. A szám eléggé kiszáradt, így az éjjeliszekrényen lévő pohár után nyúltam. A kezem megremegett és a párás külsejű pohár kicsúszott a kezemből. Úgy járt ahogy a gyümölcsleves üveg. Kristályló szilánkokra tört. 



A csörömpölésre azonnal beszaladtak vagy tízen. 
-Csak kiesett a kezemből! Nem vagyok őrült - nevettem a saját szerencsétlenségemen. A fejemet csóválva figyeltem, ahogy a "nép" kivonul a szobámból. 
Elly azonban megtorpant és visszanézett rám. Kétségbeesettség ült ki az arcára. Intettem neki: üljön le.
-Baj van? - tudakoltam.
-Ezt pont te kérdezed tőlem? Nekem kellene tőled? - simította ki a takarót a lábamnál, majd helyet foglalt.
-Amúgy, ha már itt tartunk borzalmasan vagyok. Most kezdem csak igazán felfogni, hogy mit műveltem, mint ezt egy hülye álom miatt. Ami még hihetetlen, az, hogy ez az egész dolog lelkileg jobban megviselt, mint fizikailag... - Elly arca felvette a fal fehér színét, így abbahagytam a monológom és a lényegre tértem - Még egyszer kérdem, jól vagy?
-Lizzy - nézett rám ijedten és a hasához kapott. Atya ég - a baba... - suttogta.
-Elly, mi van? - rúgtam le magamról a paplant.
-Hívj orvost. 
Szörnyű volt látni a húgomat szenvedni. A levegőt gyorsabban vette, míg könnyei lassan eláztatták a papírzsepit. 
Az ágyam mellet lévő telefont használva szóltam egy nővérnek.
-Egy perc és jönnek, bírd ki - nem volt valami bíztató, de abban a pillanatban akkora sokk ért, hogy nem tudtam reagálni. Felcsendült a You&I (hangulatom szerint változtatom a csengőhangokat, de szerintem ezt már mondtam), ami azt jelenti, hogy Liam hív. Ha Loi beszámolt neki a dolgokról, akkor...akkor...
Egy pillanatig gondolkoztam, végül a piros telefonra mentem. Kinyomtam.
A nővérek bejöttek Ellyért és kivitték.
Én egyedül maradtam a csendben, és idegeskedtem a húgomon. Végül legnagyobb kínomban elnyomott az álom.
Este 8 óra körül a Forever Young ébresztett (igen addig aludtam). Kérdő pillantást vetettem a mobilomra, majd magamhoz vettem.
-"Louis Tomlinson"  - suttogtam magamnak a hívó nevét. Mit akar? Jesszusom! Nem hívtam vissza Liamet!
Mire észbe kaptam Harry szólója abba maradt, vagyis Lou letette a telefont.
-Hoztam vacsit! - nyitott be Loi, azonnal felkaptam a fejem és eszembe jutott Elly.
-Köszi - nem pirítós!! Nem pirítós!!!! Valami húsféle, vagy tojás. Mindegy! Az a lényeg, hogy nem pirítós.
Jó ízűen kortyoltam bele a baracklébe. Szomjas voltam, és éhes is. Igaza volt Loinak, muszáj ennem és innom. Az étkezésem közepén "szívrohamot kaptam", vagyis nem igazából, csak Harry hívott (nála a Heart Attack szól...).
-Nem veszed fel? - pillantott Loi a mobilomra.
-Nem tudom. Félek, hogy hallatszani fog a hangomon, hogy valami gond van.
-Felvegyem? - csillant fel a nővérem szeme.
-Ne szólj semmiről. És legyél gyors!
-Rendben - bólintott és felvette - Kihangosítom. Szia Harry!
-"Loi? Liam vagyok! Lizzy a közeledben van?"
Óvatosan megráztam a fejem. NEM. NEM!
-Öhm... Most nincs. De ha hazajön akkor szólok neki, hogy kerested! - egy átlagos ember itt elköszönne és lerakná a telefont, de Liam nem átlagos.
-"Hazajön? Hol van?"
-Vásárolni a...a... - suttogtam, de megakadtam.
-Vásárolni a...a... -ismételte Loi a telefonban.
-A plázában! - fejeztem be.
-A plázában. Igen. Ott van. Elment Ellyvel egy kicsit vásárolni.
-"Értem. Na mindegy, szólj, ha hazaért. Szia!"
-Szia! - Loi lerakta. Szúrós pillantást vetettem rá.
-Igen. Ott van?? Ez komoly! Loi, Liam nem hülye ebből simán rájön!
-Szerintem, nem sejt semmit.
-Hagyjuk! Reménykedjünk.
-Nyugi, Lizzy. Nem lesz semmi. Hamarosan hazaérnek és minden visszatér a régi kerékvágásba.
-Jó lenne... Amúgy - jutott újra az eszembe - mi van Ellyvel?
Loi, lehajtotta a fejét és csak intett egyet. Mi van vele? Már mint Loival, de ha már itt tartunk, akkor már Ellyről is beszámolhatna.
-Loi? Mi történt?
-Ne mo-most...- csuklott el a hangja. Istenem!!!
-Ugye nem...nem halt meg? - a pulzusom az egekben volt. Így a mellettem lévő gép hangosan (és gyorsan) csipogni kezdett.
A nővérem megrázta a fejét (enyhe megkönnyebbülés).
-Akkor meg mi van vele? - még mindig ezerrel csipogott az a rohadt gép, mikor a nővérem felállt és kirohant a szobájából.
Mivel még mindig fájt a talpam, Ariel módjára "óvatosan" mankóval "rohantam" utána. Kb. a folyosó végénél elvesztettem az irányát.
Nem adtam fel, befordultam jobbra, majd be a liftbe, végül a porta elé álltam.
-Üdv. Elly White szobája iránt szeretnék érdeklődni - álltam a portásnő elé, aki elég furcsán nézett rám.
-Maga...maga nagyon ismerős nekem - tolta lejjebb a szemüveget.
Tudom mire gondolt. Mikor Anne kiszivárogtatta rólam a képeket, tel volt a net velem. Nos, nem akarom előröl kezdeni ezt a egészet, így...
-Oh, igen. Sokszor jártam már kórházban. Hol a tesóim miatt, hol magam miatt - szép mentés!
-Biztos - vonta meg a vállát és kikereste nekem Elly szobaszámát (jaj Lizzy megint a rímek!!!) - 169 - mondta. Ez most komoly? Ilyen szerencsétlen egy szobaszámot! :D
-Köszönöm. További szép estét! - azért az illem nem maradhat el. Elköszöntem és már ott is voltam a szoba előtt.
-169 - mosolyogtam, majd a vigyort letörölve benyitottam.
Elly aludt. Lassan odasántikáltam az ágya végébe meglesni a papírjait. Egyiken csak rajta kell lenni, hogy mi a baja?
Leakasztottam a tömböt és a kezembe vettem. Elkezdtem olvasni. Elly White, 17 éves... Tipikus adatok. De amikor a végéhez értem, a szemem megtelt könnyel.
Ez nem lehet. Ezért szenvedett annyit? Nem...
Lesokkolva álltam az ágy végében mikor Elly felébredt.
-Elly - fordultam felé. Az arcomról pedig egy nagy, kövér könnycsepp zúgott le.

A húgom ugyanolyan kétségbeesetten nézett rám, mint ahogyan én rá.
-Lizzy, mondd, hogy csak álmodok - megráztam a fejem és megöleltem.
-Sajnálom... De mégis... Hogy? Mi történt?
Elly pont belekezdett volna, mire Loi rontott be a szobába, teljesen lesokkolva. Konkrétan úgy bőgött, mint akinek az a munkája.
-Loi? Jól vagy? - rohantam oda hozzá.
-A fiúk..- préselte ki magából.
Ösztönösen gyomorgörcsbe állt a gyomrom.
-Jól vannak? - kerekedett el a szemem - Mi van velük?
-Louis most hív-hívott. Autóbalesetet szenved-vedtek...
-Istenem... - kaptam a szívemhez, mintha egy pillanatra megállt volna. Atya ég...  Le kellett ülnöm, de még így is rosszul lettem. Hirtelen forogni kezdett a világ. A földre zuhantam, és minden elsötétült...

BLOGVERSENY HOSSZABÍTÁS

Sziasztok!

Meghosszabbítom a blogversenyt, mivel kevés jelentkező jelentkezett :// Szóljatok minél több ismerősnek! MINDENKI AKI NEVEZ KAP EMLÉKLAPOT!
Úgy gondoltam, hogy kommentbe linkeltek/írtok nekem pár dolgot. És én az összes blogot, az ELEJÉTŐL a VÉGÉIG el fogom olvasni! Majd döntök, hogy ki nyert, vagyis kik nyertek :D Több kategória lesz :3 Itt vannak:
-Legszebb design

-Legszebb fejléc

-Legegyedibb történet

-Legszomorúbb történet

-Legromantikusabb történet

-Legpozitívabb karakter

-Legjobb író

-Legszebb blog (úgy egészében)

Mindenki maximum 2 bloggal nevezhet!

Amit komiba szeretnék kapni:
-Neved (amilyen néven működteted a bloggert)

-melyik kategóriába szeretnél benevezni? (MINDENKI MAXIMUM 4 KATEGÓRIÁBA NEVEZHET BE)

-blogod/blogjaid címe

-kattints a megosztás gombra, vagy szólj az ismerőseidnek, hogy ők is jelentkezzenek (nem muszáj, de szintén előnyt jelent)

-fel vagy-e iratkozva a blogomra (nem teszem kötelezővé, de aki fel van az óriási előnnyel indul. Szóval ajánlom , hogy iratkozzatok fel. Nem baj, hogy nem ismeritek e történetet...)? 

-Rakd ki ezt a képet (EZ KÖTELEZŐ!!! AKINEK NINCS KINT A BLOGJÁN ANNAK NEM VESZEM ÉRVÉNYESNEK A NEVEZÉSÉT!! ELLENŐRZÖM!!!):

Itt egy példa: 

Nevem: Eleanor Elizabeth White

Kategóriák: -Legjobb író

-Legegyedibb történet

-Legpozitívabb karakter

-Legromantikusabb történet

Blogjaim: http://onedirection-is-mylife.blogspot.hu

http://anotherworld-onedirection-love.blogspot.hu

Igen megosztottam.

Fel vagyok iratkozva.

A képet is kiraktam.

Ismétlem ez CSAK egy példa volt. Mindenki a saját adatainak megfelelően töltse ki!!!

Díjak (minden kategóriában egy díjazott lesz):

Egy és fél hónapon át kint lesz a blogjaimon az ő blogja+egy díj

Várom a jelentkezéseteket a bejegyzés alá!!! Jelentkezési határidő: 2014. február 1.-től, 2014. március 1-ig!!! Sok szerencsét mindenkinek!

Várható eredmény hirdetés: 2014. március 2.

Ha bármilyen kérdésetek akadna írjatok nekem e-mailt. Mindenre válaszolok: faddielizakira@gmail.com

Sok szerencsét kívánok :) 

Kiss&Love&Hug: El

47. rész Change your life

Sziasztok! Meghoztam az új részt :) 

 Most szólok: 

 -tartalmaz csúnya szavakat 

 -aki nem bírja a vért az ne olvassa el :D

 Ez egy kicsit más lett, mint szokott, de ilyen is kell bele ;)

 A BLOGVERSENYRE MÉG MINDIG LEHET JELENTKEZNI! 

 Ja igen... 

 Kiraktam a pipákat. Most már tudtok pipálni is! 

Raktam ki egy Chat-et is Traccs Party néven :)

 Illetve megújultak a zenék! Sokkal több lett! Nyugodtan válogathattok! :D 

Lecseréltem a fejlécet és kiraktam a másik blogom trailerét is! :D ott is hamarosan új rész lesz :3 

Komizzatok, hogy mit gondoltok erről a részről :3 <3 

 Szeretlek titeket!!! <3 <3 <3 <3 <3 <3 

Jó olvasást! :3

 Kiss&Hug&Love: El 

Február 9.

Életem eddigi legrosszabb pillanatai következnek. És ez még nem a mélypont! Kezdjük...
Immáron a tizenkilencedik napja ébredtem a saját sikoltásomra. Kezem remegett. A víz kivert, szívem pedig erősen dobogott. Nem merek aludni. Rémálmok gyötörnek. Vagyis egy rémálom.
"Liam folyton elhagy, megcsal, összetör, megaláz...stb. A lényeg az, hogy a végén mindig faképnél hagy... Pedig én szeretem"!
Igen 19 napon át ez az egyetlen egy, nyamvadt álom nem hagy nyugodni. Aminek következményei is vannak. Rettentően fáradt vagyok. Egy: szemhunyásnyit nem aludtam. Kettő: a szemeim állandóan karikásak! Komolyan...2 (!!!) korrektor használtam el két és fél hét alatt!! Ez nem semmi...


A fiúk kb. három hete mentek el, de nekem már egy évszázadnak tűnik!!!
Természetesen nem szóltam Liamnek arról, hogy nem bírok aludni. Azzal csak terhelném és nem tudna koncentrálni a munkájára. Amúgy minden nap beszélünk telefonon, vagy skypeolunk.
A reggeli sikításomra Loi automatikusan befutott a szobámba. Amolyan készenléti állapotban van. Felköltözött a mellettem lévő szobába. Egyre gondoskodóbb lesz. Lehet, hogy csak Harry miatt van. Apropó Harry! Időközben betöltötte a 20-at! El sem hiszem, fiatalabb nálam 20 nappal, és mégis előbb házasodik meg (jó az a 20 nap semmiség).
-Nyugi Lizzy! Nyugi...-simította meg Loi a hátam. Óvatosan leült mellém és elővette a telefonját- Csak egy álom! Nincs semmi értelme.

A könnyeim e szavakra sem akartak elállni. Keserű, sós, fájó könnyek. Mellkasomat tépte a gyors lihegés. Napról napra egyre rosszabb.
-Mit művelsz? -nyögtem fájdalmasan.
-Felhívom Liamet -suttogta.
Azonnal reagáltam és kikaptam Loi kezéből a készüléket. S valami azt sugta, hogy meg kell semmisítenem. Így teljes erőmből neki vágtam a falnak.
Meglepő módon nem lett semmi baja. Nagyokat pislogva néztem utána, mikor a nővérem megkopogtatta a vállam.
-Ez meg mi volt? -ráncolta a homlokát.
Hirtelen összerezzentem. "Mi a fenét csináltam"?
-Segíts Loi, segí-gíts...-hebegtem. Két kezemmel a hajamba túrtam, elvágódtam az ágyon és a párnámba ordítottam. Ami csak kifért belőlem.
Az ordításra Elly is felszaladt.
-Jól vagy? -rontott be a szobámba.
-Elly...-intett Loi, ezzel azt jelezve, hogy nem éppen a legjobbkor jött. Azzal ki is ment.
-Lizzy...El kellene mennünk egy pszichológushoz -javasolta Loi.
-NEM! Azt biztos nem -ültem fel olyan lendülettel, hogy megszédültem. Visszadőltem az ágyra- Nem fogok előtte égni egy ilyen hülye problémával!
-Ez a dolga! Nem röhög ki. Nem égsz előtte. Ő azért segít neked, hogy ne legyenek ezek az álmok.
-Nem. Egyszerűen nem fog menni...-ráztam meg a fejem. Felálltam és leballagtam a konyhába.
-Te tudod -rohant utánam Loi- De ha nem javulsz akkor egy szó nélkül beülsz a kocsiba és megkeresünk egy dokit! -emelte fel a hangát. Egy kicsit ijesztő volt.
Bólintottam és kinyitottam a hűtőt- Bemegyünk Ellyvel a belvárosba. Jössz?
-Nem! -vágtam rá mogorván. Nem volt semmi kedvem. Legszívesebben végeztem volna magammal.
-Le ne harapd a fejemet! -hőkölt hátra Loi- Na, akkor elmentünk. Ne csinálj hülyeséget. Ha baj van hívj. Szia!
-Szia...Loi...-mire megfordultam Loi eltűnt. Varázsló!!!
Elkezdtem reggelit csinálni. Szépen előkészítettem mindent. Kenyeret, vajat, és sajtot. Bent hagytam a hűtőben a gyümölcslevet, így visszanyúltam érte. De akkor...
Egy újabb látomás. 


A kezemből kiesett az üveg, le a földre. Milliónyi darabra tört, a gyümölcslé pedig lassan szétfolyt a fehér konyhakövön. A lábamra is került egy kevés ebből is és abból is.
Magam elé bámultam. Az a látvány. Amint a nap ráragyog a földön lévő üveg szilánkokra. Gyönyörű. Mintha apró gyémántok díszítenék a követ. Teljesen elbűvölt. Megbabonázott.
Eszembe jutott a látomás. Nagy kísértés fogott el. Mondatok és emlékek veszekedtek a fejemben.
"Legszívesebben végeztem volna magammal"
"Ne csinálj hülyeséget"
"Szeretlek"
"Maradj erős"
Tudod mit? A franc maradjon erős, ha az a szemét itt hagy. Lehet, hogy már 10 lányt vitt ágyba az elmúlt 3 hét alatt!!!  Menjen melegebb éghajlatra!
Ennyi! Nincs értelme élni... 
Lerogytam a konyhakőre, egyenesen rá a szilánkokra. Kezembe vettem egy nagyobb darabot. Egy ideig csak néztem a tenyeremben heverő csillogó töredéket, majd elhatároztam magam. Erős leszek. Kibírom a fájdalmat. 
Lassan ökölbe szorítottam. Először fájt, de nem érdekelt. Azt akarta, hogy erős legyek?? Most megkapja! Ami nem öl meg, az megerősít...
Könnyes szemekkel figyeltem, ahogyan a meggyvörös vér végig folyik a karomon. A könyökömnél megáll és lecsöppen a Batmanes -pizsamának használt- pólómra.
Nem fájt eléggé. Folytattam. Kinyújtotta a kezem és a csuklóm környékét kezdtem el vagdosni.
Még mindig nem fáj. Egy hirtelen mozdulattal Atlanti-óceán mélységű sebet vágtam a könyököm és a csuklóm között.

Ez már fájt. Sikítottam egyet és egy konyharuhát szorítottam a vérző kezemre.
Valahogy el kellett állítanom a meggyvörös áradatot. Felálltam, ilyenkor jöttem rá, hogy eddig a szilánkokon térdeltem. Amit tudtam lesöpörtem magamról. De így is sebet ejtettem a térdemen (meg volt olyan szilánk ami belém állt).
Mondhatjuk azt is, hogy szinte mindenem véres volt. De csak ekkor jött a jobbik része...
Sikerült a térdemről levakarnom a törött kristályokat. Elindultam a fürdő felé, de beleléptem az előttem heverő maradék szilánk áradatba. Szóval a talpamnak is annyi! Már nem voltam annyira erős.

Könnyeim marták a sebeimet, amik forrón izzani kezdtek. Egyre pirosabbak lettek. 
Eljutottam a fürdőig, ahol ruhástól bevágódtam a zuhany alá.
Hangosan felszisszentem. A víz is égette a "gyönyörséges alkotmányaimat".
Szaporábban kezdtem venni a levegőt, ami valamilyen ok folytán megnyugtatott.
Az ázott pólót bedobtam a kádba és a tükör elé álltam. Amilyen gyorsan csak tudtam elővettem négy géztekercset, egy csomag vattát és Betadinet. Lefertőtlenítettem magam. Kb. végig sikítottam/sziszegtem az egészet. Mart.
A karommal kezdtem, mivel az még mindig vérzett. Erősen rácsavartam a gézt, majd megkötöttem. A térdemmel folytattam. Végül a tenyeremmel fejeztem be. Az a hülye műszálas izé égette a sebeket!
A talpammal nem tudtam mit tenni... Valahogy így érezhetett Ariel amikor lábakat kapott és a földön járt. Hercegnő vagyok... Nagyszerű!
Éppen hogy hanyatt vágtam magam a kanapén a kötésemet átitatta a vért, így mehettem vissza a fürdőbe. Gyorsan lecseréltem és visszamentem a tettem helyszínére, azaz a konyhába. Benyúltam a szekrény aljába, s kivettem a szemeteslapátot. Kezeim segítségével felsöpörtem a szilánkokat, majd felraktam a konyhapultra. 
Valami brutális erővel szúrt belém. Felnyílt a tenyeremen lévő seb. Térdre rogytam, most már a fájdalomtól. Rémületemben sikítottam. Kezeimet a combom közé raktam és azzal próbáltam meg összeszorítani. Nem bírom!
Ajtócsapásra kaptam fej a fejem. Hallottam ahogy a tűsarkú kopog a kövön. Hál' Istennek!
-Bocs, csak félúton rájöttünk, hogy itthon hagytam a telefonom, és tudod, ha valami baj... Úr Isten! -állt meg előttem a nővérem- Lizzy! Mit műveltél? -érintése nyugodt, volt de a hangjában ott volt a döbbenet/izgatottság/félelem- Na jó hívom a mentőket! -ugrott fel, és lerúgta magáról a magassarkút. 
-Ne! Ne hívd! -nyögtem ki, majd felszisszentem- Semmi bajom. Beforr! -tiltakoztam. Nem akarom, hogy még ez is terhelje majd Liamet.
-Beforr! BEFORR?? -ordította Loi- A te agyadnak kellene már egyszer beforrnia!! Lefogadom ez is az az idióta Liam miatt volt...-nem hagyhattam, hogy bántsa Liamet, azonnal közbeszóltam.
-Igen miatta...vagyis...Nem idióta! 
-Liz, nem veszed észre, hogy tönkreteszed magad miatta?? Térj már észhez! Gondolkozz és ne csak a szívedre hallgass! Na hívom Liamet!
-Meg ne próbáld! -kiáltottam- Nem akarom ezzel terhelni...
-Te okostojás! Akkor meg mi a francért tetted? Összevágod magad...
-Mert...-úgy éreztem egyszerre akar feltörni belőlem minden sérelem, emlék és ki nem mondott szó. Talpra álltam és kirohantam a hátsó kertbe. 
10 másodpercben átgondoltam mindent, majd kiadtam a hangom...
-Féltékeny voltam Daniellére és Annere is! Mindig is szerettelek! -tudtam, hogy Liam nem hallja, de muszáj volt elordítani magam- Megcsókoltam Zaynt, születésnapi partimon! Nem is feküdtem le Louis-val. Csak túl sokat mondtam...-ezt majd egyszer részletesebben kifejtem. Röviden annyi, hogy egy kicsit füllentettem. Annyira féltékeny voltam, hogy azt hazudtam lefeküdtem Louis-val. Most leszedhetitek a fejem...- Nem vagyok erős! Gyere vissza! Egyedül nem bírom ki!!! -zuhantam a földre és beállt a sírógörcs. De végre mindent kiadtam magamból. Minden kics titkomat és hazugságomat. 
Loi értetlenül állt előttem, majd legugolt. 
-Gyere -nyújtotta a kezét és felhúzott- Ez így nem lesz jó. Változtatnod kellene az életeden -suttogta.
-Loi -torpantam meg- Hívd a mentőket -kaptam a kezemhez mert megint valami irgalmatlanul fájt- Gyorsan! 
A nővére nem tétovázott. 5 perc múlva kint is voltak. A mentősök kirohantak, lefektettek egy hordágyra és betoltak a mentőkosiba. A fejemre akasztottak egy maszkot. Altató lehetett. Egyre homályosabb lett a kép. A szemem lassan csukódott le, ahogy a kocsi ajtaja is. Mikor megpillantottam valakit. 
-Liam! -ugrottam fel és azonnal lábra álltam.
-Kisasszony feküdjön vissza! -fogott le az egyik mentős- Altató alatt van. 
Persze, hogy nem engedelmeskedtem. Megpróbáltam kiszállni, de nem sikerült. visszatartottak. Megadtam magam. Lefeküdtem az ágyra és hagytam, hogy eluralkodjon rajtam az altató...

Meglepetés!

http://www.youtube.com/watch?v=iMRcwkSH6HU

Sziasztok! Megérkezett a blog trailerem!! :D


Igaz ez a másik blogomhoz van aminek itt a linkje: http://anotherworld-onedirection-love.blogspot.hu
A linkre kattintva tudjátok megnézni :)
Ha tetszik akkor likeoljátok! És szóljatok az ismereőseiteknek is :D
Iratkozzatok fel...stb...
Írjátok meg komiba, hogy milyen lett :D
Köszönöm :3
Ja és hamarosan jön a kövi rész :))
A blogversenyre még mindig lehet nevezni! :)
Puszi: El

46.rész Stay Strong

Újabb rééééész :3 Sorry, hogy ilyen későn hoztam, el voltam havazva. Na de most itt van és ez a lényeg :D
Ez a rész egy amolyan előkészítő rész lett. A következő fontosabb lesz! 
Amúgy rengeteg mindent tudnék még írni, de most aztszeretném, hogy TI küldjétek el nekem, hogy hogyan folytatsam a blogom :3 
Akinek alegkreatívabb lesz az ötlete, azét fogom belerakni! Huh ez értelmetlen volt xd
Szóval írjátok meg nekem e-mailben az ötleteiteket! :3


Ja és ne feledkezzetek el a blogversenyről sem!!! NAGYON KEVÉS ember jelentkezett eddig :// Viszont akikeddig jelentkeztek azok frel vanna jegyezve :D Kérem aki tud szóljon barétnőjének, tesójának ismerősének, hogy jelentkezzen :) MEGÉRI :D

Itt az e-mailom: faddielizakira@gmail.com
Nem húzom tobább :) Jó olvasást!

Kiss&Love&Hug: El




-Nem veszed észre??  Szeretlek!  Mióta megláttalak! Van benned valami. Valami ami rohadtul megfogott!! -megfogta a kezem és magához húzothht. Hideg homloka az enyémhez ért. Csillogó szeme az ajkaimat bámulta. Keze a cpőm köré volt fonva, az én kezeim pedig a mellkasán.
Megfordult velem a világ. A szívem hevesen és gyorsan vert. Melegem volt. A tekintete, ahogyan rám nézett... égetett. Megcsókoltam. Arcomat a kezeiben tartotta... Hideg volt, de érintése égetett.
-Szökjünk meg...-lihegte két csók között.
-Mi? -néztem a szemébe.
-Csak mi ketten. Lépjünk le! Kezdjünk új életet.
-De Zayn. Nekem mindenem itt van... A tesóim, a szüleim...és...-álltam meg egy pillanatra- Liam.
-Liam? -kérdezte- Szereted igaz?
-Igen...de...-megakadtam. Nem voltam biztos az érzéseimben. Végül kimondtam- Nem bírnám ki nélküled sem...
-Akkor??
-Gondoljuk át. -nyeltem egy nagyot.
-Bízok benned! -csókolt meg újra.
És ekkor hirtelen...
Liam fordult be a sarkon. Azonnal eltoltam magamat Zayntől és...
-Lizzy...-kezdte Liam és kiült a döbbenet+csalódottság az arcára.
-Nem, nem akartam...-ráztam a fejem. Az egész teljesen álomszerűnek tűnt... Pirosló arcomon egy könnycsepp gurult végig, majd megállt az államnál és a ruhámra csöppent. Ezt  követte tízezer darab. Zaynre néztem- Sajnálom, de...nem te vagy az igazi... Liamet szeretem.  
Mire észbe kaptam Liam visszafordult és elindult visszafele. Fogtam magam és utána rohantam.
-Liam! -kiáltottam- Sajnálom... Szeretlek! -a könnyeimtől nem látva szaladtam. Valahogyan kikeveredtem az útra- Beszljük meg... Szeretlek... Nagyon szeretlek...-az egész olyan gyors volt. És össze-vissza kapkodtam. Valaki dudált. Oldalra néztem, de a fény elvakított. Egy kamion jött felem szembe...-Liaaaam!!! -sikítottam a nevét.
Lihegve ültem fel. Túléltem. Ez...ez...hogy? A nappaliban feküdtem a kanapén. Körbe pillantottam. Élek. És jól vagyok. Csak... valami irgalmatlanul remegek. Álmodtam. Csak álmodtam... Istenem...
-Gyerekek, felébredt! -kiáltotta Louis és azonnal leült mellém- Hogy vagy?
Mielőtt megszólalhattam volna, Harry berontott a szobába.
-Sajnálom, sajnálom, sajnálom!!!! Bocsi, bocsi, bocsi!!!!!!!! Nem tehetek róla. Csak eldobtam a hógolyót, te pedig ott voltál és pont beleugrottál!! Jaj, nagyon sajnálom! Attól féltem, hogy betört a fejed, de...-hadarta és hadarta. Őszintén semmit nem értettem a mondanivalójából.
Mindenki egyszerre szaladt be, hozzám. És ugyan úgy egyszerre kezdtek beszélni is. Szeretem az ilyeneket.
-Oké...-nevettem- Hol van Zayn? És Liam? -kérdeztem. Hah, pont ők nem voltak bent. Jaj ne!!
Azonnal felpattantam és mit sem vetve a többiekre kirohantam az udvarra. Khm...zokniban...
Ahogy sejtettem! Kint ültek.
-Haver, holnap megyünk vissza. És ha belegondolsz, júniusban térünk vissza. -tette keresztbe a karjait Liam.
-Hosszú idő lesz...-szívott bele Zayn a cigijébe.
-Hát, az. Még nem gondoltál bele, abba, hogy...hogy nekünk nem kellene ezzel foglalkoznunk?
-Ezt, hogy érted? -nézett rá Zayn.
-Fiatalok vagyunk. A családunkkal kellene tölteni ez időnket. A szüleink se fiatalok már. Mi még azok vagyunk. Mellesleg neked menyasszonyod van. Harrynek is. Louis, és én boldog párkapcsolatban élünk. Niall pedig... Apa lesz??!! Mindegy... Na a lényeget érted!!
-Aha... De ezzel ugye nem azt akarod mondani, hogy...-Zayn elakdt és eltaposta a cigit. Nem tudom, hogy a pasik között, hogy megy ez a "lelkizünk haver" dolog. De most biztos valami fontos dologról beszéltek...kódjelekkel.
-Figyelj egy ideje már gondolkozok ezen. Nagyon szeretem a rajongókat, de ezt nem bírom. Mióta megismertem, csak vele akarok lenni!
-Szerencséd van. -mosolygott Zayn- Különleges csaj!
-Látod? -nevetett Liam- De azért te sem panaszkodhatsz.
-Perrie csodás.
-Az. Még gondolkozok rajta. Kösz.
-Ez a dolgom!
Ezt végig nézni... Huh. Szóval ilyenek igazából. Elválaszthatatlan barátok, akik mindig kiállnak egymás mellet. Aranyos. :3
-Azt hiszem keresnek. -biccentett Zayn felém.
-Kicsim! -állt fel Liam- Hogy vagy? -ölelt át.
-Jól, csak fázom. Zokniba vagyok.
Liam úgy nézett rám, mint aki éppen letartóztatni készül. Jó...igaz tél volt...én pedig zokniban álltam a hóban. :D
-Befelé! -suttogta.
Engedelmeskedtem.
A nap hátralévő részében elmesélték, hogy mi történt velem. Harry fejbe dobott egy hógolyóval, aminek a belsejében egy jégdarab volt. Eredetileg Liamet akarta volna...khm...khm... Egy bizonyos, érzékeny ponton megdobni. ÉS HA EZ SIKERÜLT VOLNA NEKI, AKKOR ÉN TÉNYLEG NAGYON PIPA LENNÉK!!! :D
Az éjszakát Liammel töltöttem. A szívem megszakad, hogy nem fogom látni júniusig! Ahh!

Január 15.

ÁTKOT!!! ÁTKOT E NAPRA!!!!!! Egy biztos ezt a napot MINDENKI el akarja, majd felejteni...
Már a nap elejei is káosz volt. Nem találtam meg a fehér farmerem!! Kiderült, hogy a szennyesben van. Akkor felvettem a feketét, ami lyukas volt. Így utolsó kínomba belebújtam a barna csőgatyámba. Ami szokatlanul állt rajtam.
-Az előbb még nem a...-szaladt el mellettem Liam.
-Lyukas! -kiáltottam vissza- De ez valami irgalmatlanul áll rajtam! 
-Gyönyörű vagy! -suhant el mellettem és egy gyors puszit nyomott az arcomra. Kb. így tudtunk kommunikálni, késésben voltunk, ezért mindenki rohant.
-Telefon? -kérdeztem.
-Van.
-Gyógyszerek, fogkefe, töltők?
-Bent vannak.
-Hajzselé? -nyomott Zayn Liam kezébe két tubus (!!!!) zselét.
-Mi lenne velem nélküled? -nevetett Liam- Kösz...
-Ennyit a hajadra kensz négy hónap alatt? -nem értem a fiúkat...
-Két hét!!! -kiáltott Harry lentről.
-Micsoda??? -két hét alatt fogy el KETTŐ flakon hajzselé??? Én három hónapig használok EGY 300 ml-es hajlakkot!!! Megáll az eszem! :D- Rakd el! Nem akarom látni! -intettem.
Kihurcolkodtunk a kocsi(k)hoz és -óriási fájdalommal- elindultunk a reptérre.
Mind ezt kemény 2 óra alatt. Kínzás volt számomra, Liam számára és a többiknek is.
-Huh...-ültem le az egyik reptéri padra. Hosszú ideig csak magam elé bámultam. Majd Liam hideg arca kizökkentett az elmélkedésemből (a puszija :D).
-Jöhetsz ám látogatóba! Nem muszáj itt gubbasztanod. -nevetett és a homlokára csapott- Basszus! Hogy mi mennyire hülyék vagyunk! -megfogta a kezem és felhúzott a padról.
-Elmagyaráznád? -kérdeztem.
-Lizzy, gyere velünk! Gyere velünk a turnéra!! Akkor együtt lehetünk! -mi?- Folyton ott lennél velem... Ez sok energiát adna.
Teljesen lefagytam. Ez eddig miért nem jutott az eszünkbe?
Várjunk... Hjaj...
Természetesen örültem, sőt, nagyon boldog voltam. De...
Egy újabb látomás...
"Liammel veszekedtünk. Már megint?? Ah... Majd egyszer hirtelen lelép. Otthagyott a....a...reptéren?? Na ne..."
Azt hittem vége, de ekkor képek ugrottak be...
"A szabadság szobor. Az amerikai zászló..."
Értem...
De jól tudom, hogyha nem vagyok Liammel megőrülök!!! 
Pár perc tépelődés után döntöttem...
-Na? -ölelt át Liam.
-Tudod, hogy nagyon szeretlek...-kezdtem és egy fájó sóhajtás után kimondtam- Nem mehetek veletek! 
-De Lizzy!
-Nem Liam, nem... Nagyon sajnálom, de nem. Valami azt súgja, hogy nem mehetek. Ez nem az én világom. Európában van mindenem. A szüleim, a tesóim... MINDENEM! Nem mehetek Amerikába. Meg...hát... Gondolom a Directionerek sem örülnének ennek...-hazudtam. A látomásom miatt döntöttem így és nem a rajongók miatt.
-Hiányozni fogsz! -puszilt bele a hajamba.
-Megvárlak, de kérlek te is!
-Rendben!
-A 7-es különjárat 3 perc múlva indul! -szólt a hangszóróba egy női hang.
-Mennem kell...-ölelt meg Liam. Hosszasan és szorosan.

 Nem bírtam- Hé...Ne sírj! Kibírod...
-Ki...-töröltem le a könnyeimet.
-Szeretlek! -egy utolsó csók után (ami szintén hosszasra sikeredett) elindult a repülő felé- 
-Szeretlek! -kiáltottam utána. Liam lassan megfordult és elmosolyodott.
-Én jobban! -nevetett.
-Nem is igaz! -dünnyögtem- Én nálad jobban-jobban! 
-Vigyázz magadra és a tesóidra! Ja és... MARADJ ERŐS! -ez volt az utolsó szava hozzám. 
A repülő lassan elindult, és kikanyarodott a futópályára. 
Könnyes szemekkel néztem utána...
Felszállt... Elment... Én itt maradtam és most érzem, hogy vele kellett volna mennem! A látomások nem mindig teljesülnek be. Hülye vagyok! Mellesleg szétvet az ideg... De egy valami tartja bennem a lelket. Khm... valaki. Stay Strong... azaz maradj erős Lizzy...




Hát ennyi volt ez a rész ;)
Ne feledjétek el nekem megírni E-MAILben az ötleteket illetve szólni és jelentkezni a blogverseny kapcsán :D 


Pusziii: El

Meglepetés: BLOGVERSENY

Sziasztok!

Eldöntöttem, hogy csinálok egy blogversenyt :D
Ti mindig olyan sok jót írtok nekem :) most én jövök !
Úgy gondoltam, hogy kommentbe linkeltek/írtok nekem pár dolgot. És én az összes blogot, az ELEJÉTŐL a VÉGÉIG el fogom olvasni! Majd döntök, hogy ki nyert, vagyis kik nyertek :D Több kategória lesz :3 Itt vannak:
-Legszebb design

-Legszebb fejléc

-Legegyedibb történet

-Legszomorúbb történet

-Legromantikusabb történet

-Legpozitívabb karakter

-Legjobb író

-Legyszebb blog (úgy egészében)

Mindenki maximum 2 bloggal nevezhet!

Amit komiba szeretnék kapni:
-Neved (amilyen néven működteted a bloggert)

-melyik kategóriába szeretnél benevezni? (MINDENKI MAXIMUM 4 KATEGÓRIÁBA NEVEZHET BE)

-blogod/blogjaid címe

-kattints a megosztás gombra, vagy szólj az iosmerőseidnek, hogy ők is jelentkezzenek (nem muszáj, de szintény előnyt jelent)

-fel vagy-e iratkozva a blogomra (nem teszem kötelezővé, de aki fel van az óriási előnnyel indul. Szóval ajánlom , hogy iratkozzatok fel. Nem baj, hogy nem ismeritek e történetet...)? 

-Rakd ki ezt a képet (EZ KÖTELEZŐ!!! AKINEK NINCS KINT A BLOGJÁN ANNAK NEM VESZEM ÉRVÉNYESNEK A NEVEZÉSÉT!! ELLENŐRZÖM!!!):

Itt egy példa: 

Nevem: Eleanor Elizabeth White

Kategóriák: -Legjobb író

-Legegyedibb történet

-Legpozitívabb karakter

-Legromantikusabb történet

Blogjaim: http://onedirection-is-mylife.blogspot.hu

http://anotherworld-onedirection-love.blogspot.hu

Igen megosztottam.

Fel vagyok iratkozva.

A képet is kiraktam.

Ismétlem ez CSAK egy példa volt. Mindenki a saját adatainak megfelelően töltse ki!!!

Díjak (minden kategóriában egy díjazott lesz):

Egy és fél hónapon át kint lesz a blogjaimon az ő blogja+egy díj

Várom a jelentkezéseteket a bejegyzés alá!!! Jelentkezési határidő: 2014. február 1.-től, 2014. február 16-ig!!! Sok szerencsét mindenkinek!

Várható eredményhirdetés: 2014. március 1.

Ha bármilyen kérdésetek akadna írjatok nekem e-mailt. Mindenre válaszolok: faddielizakira@gmail.com

Sok szerencsét kívánok :) 

A verseny elkezdődött!!

Kiss&Love&Hug: El

Another Blog :3

Sziasztok !
Ugye a múltkor bejelentettem, hogy elkezdtem egy másik blogot is :3
Nos kint van az 1. rész :3
Aki szeretné ugyanúgy követni, mint ezt, az megteheti :D Vagyis nagyon örülnék neki <3 :)  Liames-Zaynes blog lett :3 De csak az egyikőjűk fog "nyerni". :D

http://anotherworld-onedirection-love.blogspot.hu/?m=1

És ismerve az olvasóimat meg is lesz.
Annnnyira imádlak titeket !!!!!!!!

Ui.: Hamarosan új rész lesz ITT!!!

Kiss&Love&Hug: El