19.rész Where is Liam?

Elájultam...
A többiek elmesélték, hogy mi történt. Valahogy így nézett ki:
-Hallottátok ? -állt fel Elly.
-Mit ? -nézett Harry.
-A puffanást. A lépcsőtől jött a hang. -mikor Elly odaért hozzám, azonnal kitört belőle az a hisztérikus sírás- Istenem ! Liz ! Valaki !! Segítség !!
-Mi a baj édes ? -lépett oda Niall. -Atya ég Liz ! Gyertek gyorsan ! Elly nyugodj meg...
Öt másodperc alatt már mindenki körülöttem volt.
-Nem hiszem el...Liz -dörzsölte az arcát Zayn. -Na mit álltok itt ennyien ?? Loi hívd a mentőket. Harry húzz ki a ház elé figyeld, hogy mikor jönnek ! Niall vidd innen Ellyt ! Vigasztald máshol, útban van !!! Louis gyere segíts !! -huh Zayn...a főnök !! A legjobb barát ♥
-Mit csináljak ?? Mondjad !! -Louis is ideges.
Louis megfogta a csuklóm és megnézte, hogy van-e pulzusom. Majd felnézett.
-A pulzusa !! Nem érzem !! Zayn, csinálj valamit !!!!! -ordította Lou enyhén hisztérikusan.
Zayn a mellkasamra döntötte a fejét.
-Lélegeztesd ! -mondta Louisnak.
-Mi, miért én ? Nekem barátnőm van !!
-Haver nekem is, de inkább hagyod meghalni ?? Amúgy meg neked van tapasztalatod vele szembe -vágta a fejéhez Zayn. És köszi...a legszebb emlékem Louról...Pff... Louis sóhajtott egyet- Tudod mit ? Ah...
Zayn fölém hajolt és szájból szájba lélegeztetni kezdett.
-Működik ! -kiáltotta Louis aki a csuklómat szorította.
Zayn folytatta. Két perc múlva Harry rohant be.
-Ott vannak...vagy is itt...vagy nem itt hanem odakint...vagy...ajjj tudjátok !!!! -hadonászott Hazza.
Zayn és Louis felkapott és kivittek a mentősök elé. Az eddigi semmi...a neheze csak most jön. Szóval. A mentősök egy hordágyon begurítottak az autóba. A mentősök csak egy embert engedtek velem jönni. Miután mindenki megvolt elindultunk. A kocsiba magamhoz tértem.
-Zayn ! -szóltam.
-Lizzy ! Jól vagy ?? -kereste elő a telefonját, mert csörgött.
Felkiáltottam. Most érzem a fájdalmat. Minden egyes porcikámon...
-Nyugodj, meg...-szorította meg a kezem Zayn.
Én nyugodt voltam, csak mindenem nagyon fájt. Pár percen belül elkezdtem görcsölni.
-Minden rendben lesz !! -mondta Zayn, mert a görcsöktől folyton felkiáltottam. A levegőt csak úgy kapkodtam. A víz is levert. Azt hittem...meghalok...
-Zayn -szóltam két kiáltás között- Köszönöm ! -mondtam és megint elvesztettem az eszméletem.
Augusztus 31.
Innentől nagyjából emlékszek.
A kórházban ébredtem. Egy csomó tű volt belém szúrva (infúzió...plusz egy kettő más). Megpróbáltam megmozdulni. De nem tudtam, rosszat éreztem... Mindenem fájt és zsibbadt. Tehát nem mozdultam meg. Csak a szememmel tekintettem körbe. Semmi érdekes...virág, csoki, plüss maci, csoki, Liam, lufi, csoki... Várjunk !!! Vissza !!! Miii ??????? L-l-liam...oké.
Liam idegesen meredt rám, majd észrevette, hogy én is felé fordulok. Akkor megenyhült és felállt.
-Hogy vagy ? -kérdezte. Hogy vagy ??? Ennyi ??? Ez egy hülye...
-Hogy vagy ?!! -vontam fela szemöldököm- Ennyi ??! -akadtam ki.
Liam mosolyogva leült az ágyra mellém.
-Mit tudnék ilyenkor mondani ? -kérdezte pimasz mosollyal az arcán.
-Hogy mit ?? Hogy mit ??? Talán sajnálom vagy valami...
-Sajnálom... Így már jobb ?
-Nem. Ettől még utállak !!! -fordítottam el a fejem az ellenkező irányba- Az oké, hogy ott hagysz, de akkor legalább ne mentél volna vissza hozzá !!! -dünnyögtem.
-Jaj Liz ne csináld már !! -megint ez a szöveg.
-Én ? Én csinálom ? Liam nálad szánalmasabb embert még SOHA nem ismertem !!! Kezdem azt képzelni, hogy soha nem szerettél...
-Oh, hogy én vagyok a szánalmas ! -hajolt közelebb.
-Igen te ! -vágtam rá.
-És, hogy nem szerettelek ? -folytatta.
-Ebbe majdnem biztos vagyok !! -fontam össze magam előtt a karom.
-Gondolod ? -kérdezte Liam és megint közelebb hajolt.
-Tudom...-mondtam.
-Egy szánalmas ember csinálna ilyet azzal akit nem szeret ? -és akkor megcsókolt. Hosszú percekig tartott. Felültem és úgy folytattuk. Nem ellenkeztem. Ismerős helyzet volt. Mint három hónapja...csak akkor félénkebbek voltunk.
-Huh ! -toltam el magamtól.
-Mi az a huh ? -kérdezte.
Elmosolyodtam.
-Még soha nem utáltalak ennyire ! -karoltam át a nyakát. Magamhoz húztam Liamet, de mivel én feküdtem így most már ő is. Folytattam azt amit elkezdett...
-Utállak -suttogtam Liam fülébe, majd amikor kezdett elfajulni a dolog eltoltam magamtól.- Liam ! Beszélnünk kell...-kezdtem.
-Mondjad !
-Tudod jól, hogy ez így nem lesz jó ! Egyszer szeretsz, aztán eltűnsz. Majd nem hallgatsz meg, és egy másik lánnyal talállak ! Most pedig újra szeretsz ! -akadtam ki- Liam, nem vagyok egy bábú !
Liam lazán rámnézett és odahajolt hozzám.
-Liz igazad van. Megértelek. Ha te nem akarod akkor hagyjuk ! Amúgy, pedig -adott egy puszit az arcomra- én mindig szerettelek ! -nézett mélyen a szemembe. Uh, azok a barna szemek *-*...Heart Attack !!! Na nem !! Lizzy legyél erős, szedd össze magad !! Oké, már jobb.
-De ugye, attól még lehetünk barátok ?? -kérdezte.
Nem válaszoltam csak megöleltem :))
-Khm...-lépett be Zayn- Bocs, hogy megzavartalak titeket, csak az orvos szólt, hogyha minden rendben akkor fáradj ki egy utolsó vizsgálatra és mehetsz haza ! -mondta.
-Várj ! -kiáltottam Zayn után, majd odajött hozzám- köszi Zayn ! Tényleg, mindent... -hálálkodtam és adtam egy puszit neki.
-Nem hagytalak volna meghalni !
-Tudom...és ezért is köszi ! -mosolyogtam, de mivel Zayn nem mosolygott vissza gondotam, hogy valami baj van- Zayn. Minden rendben ??
Zayn sóhajtott egyet és elmondta.
-Perrie...szakítottunk !
-Oh sajnálom ! -kaptam a szám elé.
-Nem a te hibád ! -mosolygott rám és kiment.
Egy percig csend volt majd Harry rontott be hozzánk.
-Ébren van ? Miért nem szóltál ? Azt hittem neked annyi...jaj Lizzy...én...
-Harry !!! -ordítottam rá- Nyugi...jól vagyok...
-Oh, oké...-fejezte be és Liam felé fordult- Már elmondtad neki ? Akkor egész tűrhetően kezelte...
Mi ?? Mit mondott el nekem ?? És miért tűrhetően kezeltem ???
-Harry ! -meredt rá Liam idegesen- Fogd be !
Na jó most már kezd engem is érdekelni !!
-Miről beszéltek ?? -kérdeztem.
-Elég ! Mindent bevállalok, de ezt nem...-állt fel Liam és kiment a szobából.
Kérdőn néztem Harryre aki zavarban volt így egy gyors "ki kell mennem a mosdóba" mondottal ő is elhúzta a csíkot.
Ennyi...ki kell derítenem, hogy miről beszélnek. Összepakoltam és elindultam a vizsgálatra. Ami igazából nem is vizsgálat volt. Inkább csak beszélgettünk, hogy hogy vagyok. Majd elindultam kifelé.
A folyosón Elly azonnal letámadt.
-Liz ! -ölelt át- Annyira sajnálom. Olyan jó lett volna, de...
-Elly miről beszélsz ? -toltam el magamtól.
-Hát a baba...tudod...
-Mi ?? Milyen babáról beszélsz ???
Elly elkerekedett szemmel figyelt engem. Vagy is a hasam. Megdermedtem, lesápadtam, ordítottam...
-Mi van vele ?? Elly válaszolj már ?
-Nos tudod...elment.
Még jobban lesápadtam... Azt hittem, hogy ott helyben meghalok.
-Mikor ? -néztem rá közben pedig a sírás kerülgetett.
-Tegnap előtt. -motyogta.-29.-én.
-De az...az...Liam szülinapja.-és itt teljesen összetörtem.-És a balesetem napja...-mondtam magam elé bámulva. Ledermedtem...megint...
-Miatta van...-suttogtam- Ő tette ezt velem !! -ordítottam- Az egész Liam hibája !! -nekidőltem a falnak és lerogytam a földre. Üdv síróroham...
-Liz ! Ne aggódj !! -simította meg a karom.
-Hagyj !! -rántottam el a karom. Felálltam és megindultam kifele. A kórház előtt Liam állt és Harryvel ordított...Hazza ezt megkaptad...
Amikor észrevette, hogy ott állok elindult felém.
-Sajnálom...-fogta meg a kezem.
-Sajnálod ??? Sajnálhatod is !! Miattad van az egész !!!! Nem akartam, te rábeszéltél és...ennyi. -fakadtam ki- Liam egyszer mondom el !! És ez most komoly !! Soha, de soha nem akarlak többé látni !! Ma hazautazok és vége... Mi köztünk soha nem lesz semmi...-fejeztem be és beültem a kocsiba.
Az úton senki nem szól semmit (Louis és Zayn is velünk jött. A másikba -Loi kocsijába- pedig Loi, Elly, Niall és Harry ült). Amikor megálltunk a házunk előtt keserű íz volt a számban. Itt a búcsú...
-Khm...-köszörültem meg a torkom- Akkor...gyertek be ! -mondtam mivel Niall és Harry már bent volt. Így bunkóság lett volna Zaynt és Louist kinn hagyni. Ja Liam nem számít nekem nagyon mind egy, hogy hol van...csak ne lássam többé...
Elly Niallel és Louval csomagolt, Loi Harryvel, én...pedig egyedül.
Hosszú ideig pakolásztam amikor kopogtak.
-Nem akarlak látni !!! -ordítottam mire Zayn lépett be.-Hopp ! Sajnálom. Azt hittem, hogy...
-Liam...-vigyorodott el.
-Igen...szóval... Baj van vagy miért jöttél ? -mondtam lazán miközben a bőröndömmel vacakodtam.
-Segíteni ! -nyomta le egy mozdulattal a bőröndöm tetejét és egyszerűen becipzározta.
-Köszi -mosolyodtam el.
-Máskor is -mondta és felvett a földről egy Batman-es pólót, majd maga elé tartotta.-Nem akarom tudni, hogy ez honnan van...-nevette el magát.

-Hé Batman igen is menő ! -háborodtam fel.
-Igen...álmaidban...-mosolygott rajtam én pedig elpirultam.
-Öhm...ami azt illeti...igen ! Ugyan is ez a pizsama felsőm ! -temettem az arcomat e tenyereimbe. Ez egy kicsit ciki...
Zayn furcsán nézett.
-Ez nem nagy rád ? -méregette.
-Nem az enyém...-húztam el a számat.
-Oh, így már érthető...Batman, nagy méret, ráadásul férfi...Liam -lépett közelebb hozzám.-Megtartod ?
-Nem tudom...
-Figyelj -tűrte hátra a hajam és a szemembe nézett- Annyit mondj, hogy kuka vagy, hogy marad...
Ahogy néztem Zaynt valami megmozdult bennem. Valamit éreztem. Azok a szemek. Az a test. Az a valami ami megvan benne... DE NEM LEHET ! Zayn CSAK egy barát...
-Liz, hahó !
-Öhm...bocs elbambultam.
-Látom -mosolygott- Nos akkor marad vagy megy ?
-Most ez érdekel a legkevésbé -léptem oda hozzá és megcsókoltam.
Zayn megfogta a csípőmet és magához húzva leterített az ágyra...és folytatta. Egy ajtó csapódásra összerezzentem.
-És, még hogy én vagyok a szánalmas !! -mondta Liam- Olyan hülye voltam, hogy sajnáltalak !!! -fogta a fejét- És Zayn. Pont te !!!! A legjobb barátom...mindent gondoltam volna rólad, de ezt soha !! -fejezte be és ránk csapta az ajtót.
-Hova mész ? -kérdeztem, mert Zayn elindult az ajtó felé.
-Lemosom a rúzsfoltokat ! -dörzsölte meg az arcát.
Én meg kérdőn meredtem rá.
-De hisz nem...
-Nem Liz ! Nem folytatjuk ! Figyelj ! -ült le mellém- Te nem hozzám tartozol ! Mi csak barátok vagyunk !! Hozzád tartozik egy ember, ahogy hozzám is, és életem legnagyobb hibája volt ott hagynom ! -na ennél kiakadtam.
-De nem közös megegyezéssel szakítottatok ??
-Nem... Én voltam aki kezdte...
-De, miért ?
-Miattad ! -és itt elállt a lélegzetem...
Pár percig csend volt, aztán Zayn felállt és kiment. Ezután Elly jött be.
-Itt vannak anyuék ! Indulhatunk ? -kérdezte.
Sóhajtottam és felálltam. A kezemben a bőröndökkel még egyszer utoljára visszatekintettem a szobámra...és elbúcsúztam a háztól.
A reptéren a könnyeimmel küszködve szálltam fel a járatunkra. És hazaindultunk.
Az egyik felemen anyu ült, mellette pedig Elly. Ahogy figyeltem a felhőket az ablakon keresztül előtőrtek az emlékek...
A kiskorunk, ahogy jóba voltunk... Aztán elszakadtunk... Mindketten felnőttünk ! Megtaláltuk egymást, boldogok voltunk !! De elrontottam... Az egész ott kezdődött, hogy beleszerettem... És még most is szeretem !! Vissza kell mennem hozzá !! Szeretem !! Mindent amit mondtam neki, csak...csak dühből volt !! Nem ott rontottam el, hogy beleszerettem, hanem ott rontanám el, hogyha nem mennék vissza hozzá...
-Anyu ! -szóltam halkan.-Nem mehetünk haza !
Anyu kérdőn merdt rám.
-London az otthonunk. Ellyvel, Loival,...és Liammel ! Tudom hülye voltam, de nem mehetünk haza ! -hadartam, mire Loi és Elly is felém nézett, és kimondtam- Én szeretem Liamet ! Ő az enyém, én az övé !! Egymáshoz tartozunk már a kezdetek óta !!
Mire Elly is felbátorodott.
-Niall az egyetlen ember aki megért ! Vissza kell mennünk !!!
És Loi is kiállt mellettünk.
-Igazatok van ! Nekem is sok fiú tetszett, de Harry ő teljesen más...Szeretem ! Anyu vissza kell fordulnunk !!
-Na összegezzünk ! -kezdte anyukánk- Te Niallel vagy együtt -mutatott Ellyre- Te Harrybe vagy szerelmes -bökött Loira- Te pedig...
-Igen -bólintottam.
-Nem bánom..., ti hárman leszálltok Franciaországban és visszaindultok ! De figyeljetek egymásra és...néha látogassatok meg ! Látom mennyit jelent ez nektek ! Legyetek boldogok, és az esküvőkre kérek majd meghívót !! -mosolyodott el, mire mi is elnevettük magunkat.
Hat óra repülés után visszaértünk Londonba. Ahol úgy szakadt az eső mint ha dézsából öntenék !!!! A repülőtéren rengetegen voltak. Nos talán sokak gondolkoztak úgy ahogyan én...
Körbefutottam az egész épületet, mert Loi és Elly eltűnt a szemem elől. Már a második körnél jártam amikor...
-Zayn ?? Zayn !!! -rohantam oda hozzá és megöleltem.
-Mit keresel itt ?? -nézett rám.
-Itt élek...-mosolyodtam el.-És egy nagyszerű barát egyszer ráébresztett arra, hogy van egy ember aki félt, nos továbbra is félthet...Hol van ?
Zayn elkerekedett szemel fürkészett.
-Mi ?? De hisz Liam utánad ment !! -és itt lefagytam.
-Hogy...Liam utánam jött !??? És hol van ? Elment már ?? Felszállt már a gépe ???
-Nem tudom... Kint egy különjáratos gépre száll fel...
-Száll fel ? Akkor még itt van ??
-Igen...azt hiszem -Zayn még valamit kiáltott utánam, de nem érdekelt én akkorra már messze voltam.
A nagy tömegen átverekedtem magam -lesz egy két lila/zöld/kék foltom...- és észt vesztve futottam...kint az esőben...
-Nem hiszem el !! -kaptam a fejemhez, mert egy újabb tömeg állt előttem. Már csak az a furcsa, hogy az emberek miért az esőben állnak ??????
-Figyelem a 8-as gép hamarosan elhagyja Londont. Ismétlem a 8-as gép hamarosan felszáll. -szólalt meg egy női hang a rádióból.
-8-as gép ?? De hisz az Liamé...-tördeltem az ujjaimat, közben pedig lábujjhegyen állva kapkodtam a fejem. Mind ezt az esőben...-Bármit megtennék, hogy utoljára láthassalak Liam !! Bármit !!! -fogtam a fejem és a könnyeim előtörtek...