10.rész Honest Confession

Nagyon úgy tűnik, hogy eltűntek a látomásaim. Lehet, hogy csak a fejembe volt valami zavar az esés miatt. De nem...igen is visszatértek ! Vagyis csak az érzés...semmi kép...
Az elmúlt hetek nagyon gyorsan lepörögtek. Fotózások, koncertek, interjúk...rengeteg dolog volt. Egy ideig élveztem, de miután már a második hetet töltöttem úgy, hogy egész nap mankóval (!!!) rohangálok és este tízre érünk haza !!!! Már kezdett elegem lenni...úgyhogy a maradék két hetet otthon töltöttem. Egyedül -vagyis Loival és Ellyvel Liam nélkül :( - töltöttem a nappalokat. Az éjszakák...azok annyiból álltak, hogy mikor Liam hazaért -kb. tizenegy órakor- adott egy puszit lefeküdt mellém és elaludt. A hétvégék pedig...na azok legalább jól teltek !! Együtt töltöttük az időt...
Eközben Loi még mindig nem tudja, hogy mi van köztünk Liammel...Elly pedig...hogy is mondjam ? Őrülten szerelmes ! Én ennek nagyon örülök, de egy kicsit félek, hogy netán túl gyorsan haladnak Niallel. Mindenesetre én megbízok Niallben !
Július 16. A nyár majdnem közepe és a gipszem levétele !
Reggel tízre volt időpontunk. Tizenegyre végeztek is. Nagyon furcsa volt újra "két lábon" állni. Az elején meg is inogtam, de aztàn kezdtem újra használni a lábam.
Délben beültünk Liammel egy étterembe -csak huszonhatan állították le autogramért és tizenkilencen fényképért- és ott ebédeltünk.
Ez a nap amolyan nyugis nap volt semmi felhajtás. Attól eltekintve, hogy mindketten teljesen kivoltunk idegileg ! Én azért mert valahogy még mindig nehezen dolgozom fel, hogy a gyerekkori barátom "sztár" és, hogy ekkora a felhajtás. Liam pedig a munka és persze Louis miatt -nagyon nehezen teszi magát túl azon, hogy Louis kiakart velem kezdeni.
Otthon ledőltem az ágyamra és csak tévét néztem.
-Mit nézünk ? -huppant le mellém Liam.
-Tévét ? -kérdeztem amolyan "minek tűni stílusban". Végül mindketten elnevettük magunkat.
Liam lazán magához húzott és megcsókolt. Többször...
Annyira belemerültünk, hogy arra eszméltem már nincs rajtam póló.
-Liam ! Állj ! -löktem el magamtól.
-Liz egyszer meg kell, hogy történjen...
-Igen egyszer -szakítottam félbe.
-És mégis mikor ?? Lassan két hónapja...-hadarta majd megakadt- Tudod mit ? Hagyjuk az egészet ! -mordult rám és az ajtó felé vette az irányt.
-Liam ! Várj ! Most mire gondolsz ? Itt hagysz ? -ugrottam fel.
-Úgy tűnik -tárta szét a kezeit majd megvonta a vállát és kiment.
Mikor becsapta az ajtót nekivágtam egy párnát -mármint az ajtónak.- És elkezdtem sírni.
Majd rádöbbentem ! Miért én sírok ??? Hisz pont én bántottam meg !! Talán ezt úgy gondolja, hogy nem szeretem ? Na jó. Azonnal el kell neki mondanom.
Liamet a nappaliban találtam meg. A kanapén feküdt.
-Liam -kezdtem bátortalanul.
-Hagyj !
-Nem ! Nem hagylak !
Liam elkerekedett szemmel nézett rám. Odamentem hozzá és beljebb toltam a lábát, hogy letudjak ülni.
-Figyelj -kezdtem- valami baj van ?
-Nem nincs...-vágta rá durcásan.
-Liam. Nos attól még, hogy nem akartam veled, attól még nagyon is szeretlek !! És nagyon sajnálom, hogy ha ezzel megbántottalak.
-Tudom...-sóhajtotta- Én is sajnálom, hogy ilyen gyerekesen viselkedtem és, hogy olyanokat mondtam. -majd magához húzott és megcsókolt.
-Tudod mit ? -kezdte- Addig várok rád ameddig csak akarod ! De többet ne veszekedjünk, mert nagyon rosszul éreztem magam !
-Rendben ! -bólintottam, majd újra megcsókolt. Mivel feküdt ezért amikor magához húzott én is feküdtem...Liamen :)
A csók után Liam mellkasára hajtottam a fejem és sóhajtottam egyet.
-Gond van ? -simította meg a hajam.
-Nem vagyis...te gondoltál már arra, hogy nyár közepe van ?
-Persze, tudom... és ?
-Liam ez azt jelenti, hogy nemsokára vége a nyárnak és nekem haza kell utaznom !
-Hogy mi ? -ült fel amitől nekem is fel kellett ülnöm.- Haza utazol ?
-Igen és valószínűleg nem fogok visszajönni ! Maximum jövő nyáron ! Nekem újra dolgoznom kell, Ellynek iskola van, és Loinak is ott a munka helye.
-És mi lesz velem ?
-Liam neked ott a One Direction ! Turnék, koncertek, fotózások, interjúk !!!
-Nem ! Engem nem érdekel ! Nem hagyhatsz itt ! -Liam teljesen kiakadt.
-Kérlek nyugodj meg ! Most ne a jövőn gondolkozzunk ! Éljük a jelent...
-Igazad van ! Ha nem baj akkor most megyek megfürdök és alszok...
-Megyek én is. A szobámban találkozunk ! -mielőtt még "arra" gondolnátok HÁROM fürdőszoba van a házban !!!
Tizenöt perc múlva úgyis történt.
-Végre hétvége ! -sóhajtotta Liam miközben lefeküdt mellém.-Már teljesen szétmentek az idegeim !
-Én is örülök neki ! -majd felé fordultam- Amúgy nem vagy egyedül ! Bevallom egy kicsit idegesített, hogy csak reggelenként és esténként láttalak...
-Ezek szerint hiányoztam ? -vágott közbe Liam.
-Igen ! -válaszoltam.
-Lizzy figyelj ! -fogta meg a kezem és rákulcsolta az ujjait- Ígérem ezentúl nem lesz ilyen !
-Liam ! Ne ígérd ! Hisz ez a munkád...
-Tudom...és bármennyire is szeretem, azért nekem is kell egy kis kikapcsolódás !
Egy pillanatra bevillant egy ötlet, de inkább csak gúnynak mondtam.
-Igen kikapcsolódás... -sóhajtottam- Jól is esne ! A tengerparton ülni és...
-Ez az ! -kiáltott fel Liam- Jövőhéten utazunk ! Csak mi ketten ! Kell egy kis kikapcsolódás !! - ö...oké ezt lehet, hogy Liam komolyan vette.
-Te ezt most komolyan gondolod ?
-Persze !
-Rendben ! De mégis hova mennénk ?
-Mondjuk Hawaii ?
-Liam. Nem nászútra készülünk ! Elég ha csak ide a "közelbe" megyünk !
-Rendben ! Akkor bízd rám. Akkor legyen Eastbourn. Van ott egy nagyon jó hotel, rögtön a tengerpart mellet.
-Jól hangzik ! Már alig várom ! -húztam magamra a takarót, majd Liamre néztem és elmosolyodtam- Csak mi ketten !
Liam visszamosolygott és megcsókolt.
-Csak mi...-suttogta miközben a hajamat birizgálta.
Felültem és átfeküdtem a mellkasára. Ott pedig elaludtam :)
Reggel egyedül ébredtem. Sehol senki. A hütőn sorakoztak a különböző cetlik. Egy rózsaszín :
A plázába mentem. Majd jövök...
                                Üdv:  Loi
Egy citromsárga :
Moziba mentem a barátaimmal, majd jövök !
                                    Puszi : Elly
És egy zöld :
Bocsi, le kellett lépnem ! Megbeszélésünk van !!! Majd hívlak ! Szeretlek !
                                 Xoxo : Liam
Ó és ajj ! Megígérte ! De ez a munkája úgyhogy nem hibáztatom ! Liam annyira kedves, de azért sajnálom, hogy nincs itthon. A jövőhét ! Az csak a mienk ! Senki nem ronthatja el !!!!
Nos mivel sehol senki, gondoltam csajos napot tartok -pedikűr, manikűr, arcpakolás, egy jó film és rengeteg popcorn. :) Illetve a telefonom a közelben...ami bármikor csöröghet...talán most...vagy most...esetleg...ah kit áltatok !!!! Nem csörög itt semmi !
Abban a pillanatban csengettek.
Na jó ! Maximum a csengő...
Elindultam kinyitni az ajtót, de abban a pillanatban megcsörrent a telefonom. Gyorsan még kinyitottam.
-Liam ! Miért állsz itt ?
-Itthon hagytam a kulcsom...vagyis kizártam magam -mosolyodott el. -Nem veszed fel ?- mutatott a telefonomra miközben levette a cipőjét.
Oda pillantottam, de a tekintetem ráfagyott a készülékre. A kijelzőn a Louis felirat állt. Egy kicsit hezitáltam, hogy felvegyem-e ? De ha nem venném fel akkor az furcsa lenne Liamnek.
-Liam, egy perc !
Félrevonultam és felvettem. Remegő hanggal szóltam bele.
-Mit akarsz -motyogtam halkan a telefonba.
-Nagyon jól tudod ! -mondta gúnyosan- Figyelj, tudom, hogy te is akarod !
-Louis ! Nem !
-Akkor mond meg, miért nem történt meg még veletek ?
Elállt a lélegzetem. Egyszerűen...
-Mert még nem jött el az ideje ! -vágtam rá.
-Aha, vagy csak nem akarod vele ! -vágott vissza.
-Louis ! Nem erről van szó ! -ordítottam a telefonba, amire Liam belépett a szobába. Látszott rajta, hogy kész...
-Kivel beszélsz ? -kérdezte.
-Loival -füllentettem, közben pedig folyton szorongattam a telefonom, hogy Liam ne hallja Louist aki egyfolytában motyogott valamit.
-Nagyszerű -bólintott Liam- Ideadnád ?
-Mégis miért ? -döbbentem le.
-Beszélni szeretnék...
-Nem hinném -markolásztam tovább a mobilt.
-Ő az ! Igaz ? Louis az !! -förmedt rám.
-Nem vagyis...igen, de nem az amire gondolsz !
-Hogyne ! Akkor mégis mi ? Teázni készültök vagy fodrászhoz akartok menni ? Add ide ! -kapta ki a kezemből.
-Ne Liam, kérlek ne ! -imádom ezt a mondatot...Pffff...
-Na ide figyelj ! -szólt bele a telefonba Liam, én meg előtte álltam a szám szélét rágva - Ha még egyszer meglátlak vagy meghallak Liz közelében ...
-Akkor mi lesz ? -kérdezett vissza Louis.
-Ne szórakozz velem ! Louis, mindig a legjobb barátom voltál ! Mi történt veled ?
-Lizzy ! -ez az egy szó vagyis név volt az utolsó szó a telefon beszélgetésben.
Liam idegesen meredt a telefonra én pedig odaléptem hozzá.
-Liam ! -fogtam meg a kezét és rákulcsoltam az ujjaim. De aztán...
-Most ne ! -kapta el a kezét és elindult a bejárati ajtó felé.
-Hová mész ? -kiáltottam utána remegő hanggal.
-Hozzá...-ennyi elég is volt nekem. Louishoz indul.
-Ne ! -ugrottam elé és átöleltem- Liam, ne tedd ! Louis nem komolyan gondolja ezeket ! -szipogtam.
-Engedj ! -kiáltotta.
-Nem, nem engedlek el ! -mondtam már szinte hisztérikus állapotban.
-Lizzy ! A te érdekedben mondom, hogy engedj el ! -eközben a kezembe nyomta a telefonom.
-Nem foglak ! -mindjárt sírok :(
Liam megszorította a kezem és -szerintem elállt a keringésem abban a pillanatban- elökött magától szószerint neki a falnak. Áu !!! Ekkor lerogytam a földre és előtört belőlem az a mellkast kiszakító sírás. Homályosan -a könnyek miatt- figyeltem ahogy Liam becsapja az ajtót és elindul.
Én meg ott sírtam a falnak támaszkodva. Ilyedtembe tárcsázni kezdtem...azt akiről tudom, hogy minden áron segíteni fog. Az elmúlt egy és fél hónapban nagyon sokat erősödött a kapcsolatunk. Szóval...
-Szia Lizzy !
-Za-a-ay -mondtam kicsit szakadozva a sírás miatt.
-Liz ! Jól vagy mi történt ? -Zayn hangja rettentően ilyedtnek tűnt ezért belekezdtem.
-Li-i-iam !
-Mit csinált ?? Bántott ? Vagy...megyek ! Ne mozdulj !
Persze Zayn azonnal tudta, hogy mi az. Vagy inkább ki ! Louis...
Két percen belül már itt volt (!!!) . Az ajtót szó szerint berúgta és legugolt mellém.
-Mutasd ! -fogta meg a csuklóm- Van még valahol ?
-A hátam...-Zayn nem az az ember akinek ha felhúzom a pólómat megmutatni a sérülésem rám veti magát. Ezért a legeslegnyugodtabban megmutattam.
-Gyere ! -ragadta meg a karom és kifelé vezetett.- Az autóba ! -beültünk és elindultunk. Viszonylag jól nézhettünk ki. Zayn Malik a híres énekes, akinek mindig tökéletes a megjelenése egy elkenődött -inkább folyott- sminkű, síró lánnyal a kocsijába akinek a mellkhasa majd kiszakad...
Zayn nagyon gyorsan hajtott -bevallom egy kicsit féltem- ezért hamar ott voltunk. Hogy hol ? Louis házánál. Liam gyalogolt -futott- ezért a ház előtt pont elkaptuk.
-Liam ! -kiáltottam még mindig sírva.-Várj ! Nem ér annyit !
-Haver ! STOP ! -kiáltotta Zayn is. Aki elé állt, hogy ne tudjon tovább menni.
-Figyelj -kezdtem miközben beálltam Liam és Zayn közé és Liam mellkasára raktam a kezeim- Ne tedd Louis nem ér meg annyit ! Engem egyáltalán nem érdekel. Egy értelmetlen seggfej ! Nekem csak te kellesz-mondtam mire Liam elmosolyodott és magához húzott.
-Nekem akkor se zavarják a barátnőm !! De ha te így gondolod...engem se érdekel, hogy miket mond illetve gondol ! -suttogta a fülembe, majd hosszasan megcsókolt.
Nem tudom, hogy mit gondolhatott Zayn, mert amikor megfordultam egyfolytában egy mosollyal az arcán bólogatott. Lehet, hogy a fiúk kommunikálnak amolyan "nem beszélünk, de tudjuk, hogy miről van szó" stílusban ??? Úgy tűnik nem csak mi lányok pletykálunk... :))
Zayn hazavitt minket.
-Liam egy perc és megyek ! -kiáltottam majd Zaynhez fordultam- Köszönöm...újra !
-Mondom ne nekem köszönd  ! Egyszerűen jókor vagyok jó helyen !
Hm...ez tényleg furcsa !!! Ne nekem köszönd....jókor vagyok jó helyen....ez a két mondat....furcsa !!! Hmm...ne nekem köszönd...ne...megvan !!!!!!
-Csak egy kérdés -kezdtem- lehetséges, hogy egy bizonyos személy megbízott téged, hogy figyelj rám egy... kicsit ?
-Mondjuk -tárta szét a kezét Zayn, mire mindketten felnevettünk.
-Akkor köszönöm, hogy hagytad magad, hogy megbízzon !
-Szívesen ! -válaszolta- Ha nem baj akkor most megyek !
-Persze ! Rendben ! És amúgy köszi !!
Zayn megfordult és nevetve intett egyet. Én pedig berohantam a házba.
-Köszönöm ! -ugrottam Liam nyakába.
-Zayn a legjobb barátom és...
Itt nem hagytam, hogy befejezze. Egy csókkal letámadtam. A karjaimat a nyaka köré fontam. És hagytam magam...
Azonban két csók között leengedtem a kezem Liam pedig azonnal kiszúrta a lila/kék/zöld foltot a csuklómon.
-Ez meg mi ? -kérdezte.
Nem tudtam mit válaszolni. Nem mondhattam azt, hogy olyan erősen megszorítottad a kezem, hogy ilyen durván bedagadt. De végülis...ez az igazság.
-Ugye nem az amire gondolok ? -ráncolta össze a szemöldökét.
Lehunytam a szemem és bólintottam egyet amolyan "de az" stílusban.
-Lizzy...én...én borzasztóan sajnálom ! Nem tudom mi történt akkor ! Olyan gyors volt...és...és...van még valahol ?
Nem szóltam csak bólintottam, majd megmutattam a hátamon lévő lila/kék/zöld foltokat is.
-Liam ! Nem te tehetsz róla ! Csakis az én hibám ! Figyelmeztettél, hogy engedjelek el de nem...erőszakos voltam ! Csak annyira féltettelek és nem akartam, hogy bajod essen és...
-Liz ! El kell neked valamit mondanom ! -vágott közbe és leültünk a kanapéra. Ajajj !!!!! Ez rosszul indul ! -Huh...nos. Az egész úgy kezdődött, hogy minden egyes leveledet megkaptam, de nem volt merszem válaszolni ! Féltem, hogy mit szólsz, hozzám ! Féltem, hogy mire ideért a leveled addigra már elfelejtettél. A fiúkkal szinte mindent megbeszélünk és szóba kerültél. Nem egyszer... De ez kevésbé érdekes. Egyre többet emlegettelek és Louis egyre jobban érdeklődött irántad. Eközben megismerkedtem Daniellével...és...valahogy elfelejtettelek. Persze egyszer kétszer a fiúk felhozták a témát, de én elengedtem a fülem mellett. Sajnálom. Louis csekkolt téged a facebookon és a twitteren és mit mondjak ? Bejöttél neki...de aztán jött Eleanor...
Két évvel később megjelensz egy koncerten. Soha nem gondoltam volna, hogy még újra látlak. Ezért nem is voltam rá felkészülve. Volt egy szünet a koncerten. Én egyből kiszúrtalak a tömegből, de nem hittem a szememnek. Ezért volt az, hogy elfelejtettem a szövegem. Miattad volt -nevetett fel- és Louis...nos ő is kiszemelt. Itt volt egy vitánk, és olyanokat mondtam amiket mai napig nem felejtek el. Rólad volt szó és arról, hogy többé nem akarlak látni, mivel valahogy belédestem az évek alatt. És nem volt visszaút ! Belédzúgtam és kész...volt két bökkenő. Danielle és Louis. Daniellét gondolom érted. Louis pedig ugyan úgy járt mint én... De egyet mondok soha nem fogom megbánni, hogy beléd szerettem ! És elfogadom, hogyha ezek után Louist választanád ! De én szertlek...ennyi. -ez most komoly ???? Isteneeeeeem !!! Most sírni fogok !! Ez olyan megható !
-Huh -sóhajtottam- Köszönöm, hogy elmo-monn-montad ! -kitört belőlem a sírás, majd átöleltem Liamet- És én is belédzúgtam, ne kérdezd, hogy mikor, volt az már ezer év is...-nevettem el magam és megtöröltem a szemem- Szeretlek -néztem mélyen Liam szemébe.- És nem érdekel senki más csak te...
-Tudom ! -válaszolta Liam, én meg megcsókoltam. Elfeküdtünk a kanapén -én megint Liam mellkasán- és ott töltöttük az este hátralévő részét...