♥Keep Calm And Listen To Music♥

2014. június 30., hétfő

57. rész Before the wedding

Sziasztoook!! 
Nos nagyon úgy tűnik, hogy ez az utolsó előtti rész. :c Próbálok még kihozni magamból 2-t, de szerintem már csak egy lesz... Plusz az Epilógus. Készüljetek fel, a One Direction is my life-nak... hamarosan... VÉGE!
Na de még nem sírunk!! Hiszen követni kell Lizzy életét! ☺ 
Így a végére még beraktam nektek 4 mellékszereplőt! 
Remélem tetszeni fog a rész.
Hamarosan jelentkezek az utolsó résszel. Addig is legyetek jók, ha tudtok...(a többi nem számít, mert ugyebár vége van a sulinak ☺)
Komizzatok, és pipáljatok, most tényleg kíváncsi vagyok a véleményetekre 
Ja és 35-en vagyunk ^^ nagyon köszönöm! ♥


Kiss&Hug&Love: El ♥



"A szél süvítő hangja csapta be az ablakot. Mint a nyárfalevél, úgy rezzentem össze. Egy keskeny folyosón találtam magam. Az út végén fény volt. Hirtelen dobogást hallottam. Lassan megfordultam, lovak vágtáztam mögöttem. Egyenesen felém. Megijedtem és futni kezdtem. A folyosó végén a fény ketté nyílt. Két irány volt. Döntenem kellett, az idő sürgetett. A lovak, pedig vészesen közeledtek. A bal oldali alagútban emlékképek voltak.

Emlékek a nővéremről, a húgomról, Zaynről, Louis-ről, Harryről, Niallről és Liamről. Sorba ugrottak be a jobbnál jobb pillanatok. Loi különös, és gyors változása, az hogy milyen segítőkész és kedves lett egy srác hatására. Elly kibontakozása, a csendes kislányból hölgy lett. És ez ki is mutatja. Niall bohó nevetése, és csiszolatlan viccei, na meg az arca mikor megkóstolja a főztöm (szegény). Louis őszinte mosolya és szíve. Mindig kimondja, hogy mit gondol, illetve barna, kusza hajtincsei, amiket imádok. Harry smaragdzöld szeme, ami úgy csillog, mint a nap. Huncut gödröcskéi és a pacsijai (?) amiket Niallel rendez le. Hülye viccek. Zayn barátsága, a vele töltött idő. A tanácsai, a viccei, az őszintesége. Az, hogy mindig számíthatok rá, akkor is mikor tudom, hogy rohadtul haragszik és a világ másik felére kíván. Ő mindig itt van nekem. És végül Liam. Az érintése, ahogyan puha kezével végig simítja a karom. Kiráz a libabőr. Ahogyan átölel és belepuszil a hajamba. Megfogja a kezem és rákulcsolja az ujjait. Óvatosan átkarol, majd egy puszit nyom az arcomra. Gondoskodik rólam, féltve óv és...szeret. Forró csókja ami éget. Erővel ölt fel, és megnyugtat. Szinte lángolok.

A másik irányban pedig a csillogás. A rivaldafény. Én, mint híres divattervezőből lett modell, vonulok végig a vörös szőnyegen. A gyönyrű vörös ruhámban autogramokat osztogatok és pózolok a paparazziknak. Majd több tucatnyi sztárral beülök a moziba az Éhezők Viadala 3 premierjére. Elképesztően csábító.
Választanom kellett. A siker, pénz és csillogás, vagy a barátok, család és öröm. Nagy teher ereszkedett a szívemre. Fájt és szinte a mélybe rántott. Mielőtt még választani tudtam volna, a lovak elértek, eltapostak..."


Sikítva ültem fel az ágyamon. Hajam vizesen tapadt az arcomra. Zakatoló szívvel álltam föl és a biztonság kedvéért becsuktam az ablakom. Megdörzsöltem az arcom, a kín amit el kellett viselnem kifárasztott. Egy újabb álom. Csak egy szörnyű rém álom volt. Nem tudtam választani, és mi lett a vége? Eltapostak, belefulladtam a teherbe. Nem bírtam tovább.
A fürdő felé vettem az irányt, gondoltam egy hideg zuhany segít rajtam. Azonban zárva volt az ajtó. Hosszas szöszmötölés után elhatároztam, hogy átmegyek a másikba. Mikor hirtelen kinyílt.
Liammel találtam magam szemben. Teste és haja még vizes volt. Széles mosollyal köszöntött. Megpróbáltam nem a szemébe nézni, túl akartam lenni ezen az egészen. És csak követni az álmom... Ki LA-be.
-'Reggelt.
-Neked is. - suhantam el mellette.
-Hé! - kapta el a karom. Éles pillantást vetettem remegő karomra. Az álom miatt volt. Nagy megrázkódtatás ért. Az exem idegesen nézett rám - Minden oké? - enyhített a szorításon.
-Aha. - fogtam rövidre.
-Hallottam mikor sikítottál. - suttogta.
-Rosszat álmodtam. - Liam bólintott és elengedett. Bementem a fürdőbe, és bezártam magam után az ajtót. Hátamat neki döntöttem, s lerogytam. Miért ilyen nehéz az élet? Mi ez a nagy sietés? Vészesen közeledik az esküvő, én pedig itt sírok...
Erőt vettem magamon, lerángattam a Batman-es pólót magamról illetve a francia bugyim, s beálltam a hideg zuhany alá. Jól esett forró testemet egy kicsit lehűteni. A zuhany után felöltöztem (szokásos fehér farmer, bővült a gyűjteményem, immáron 11 darabom van belőle. Illetve egy kék, pánt nélküli póló), majd fogat mosta és némi vakolatot raktam magamra. Bár nem segített semmin, sőt úgy néztem ki mint egy kiéhezett, fáradt zombi.
Az agyam megállás nélkül kattogott. Mi van most közöttünk? Liam olyan, mint egy rossz útvesztő. Minél jobban próbálok belőle kihabarodni, annál jobban bele keveredek...

*

A fénylő aszfaltot figyeltem, miközben a lányok jól mulattak a kocsiban.
-De nem - tiltakozott Eleanor - Az úgy volt, hogy odament hozzá és szó nélkül ráírta a telefonszámát csaj kezére.
-Hát nálam nem így dobta be magát. - fújtatott Elly. Mi van?
-Azok a csajozós dumák - csapott a homlokára Perrie - "Édesebb vagy, mint a Beyoncé parfüm." Komolyan ki mond ilyet?
-A dumája nem számít, értelmes legyen. Lehessen vele beszélgetni, megértő, féltve óvó pasi kell. Ő pont olyan... - folytatta a húgom.
Összezavarodottan pillantottam hátra fele a három lány szinte egyszerre fordult felém.
-Pasik - legyintett a volán mögött ülő nővérem. - És csajok.
Néhány percig kínos csend volt, csak a kintről bejövő hangokat lehetett hallani. Agytekervényeim most sem nyugodtak. Elly miért nem akarja elmondani, hogy ki az a pasi? Mitől fél?
Gondolkozásomat Loi szakította félbe.
-Barack rózsaszínre gondoltam. - mosolygott. És felém pillantott - A ruha. Tudjátok miért titeket hoztalak el ide?
-Mert a fiúk unnák az egészet. - felelte egyszerűen Eleanor.
-Igaz - nevettünk - De nem pontosan... Szeretném, hogyha ti lennétek a koszorúslányok az esküvőmön.
Akkor hallottam utoljára ilyen sikítást, mikor One Direction koncerten voltam. Az az tavaly.
Egyszerre szakadt ki négyünkből.
-Ez komoly? - kérdezte magas hangon Pezz.
-Persze.
-Jujj, ez milyen izgalmas lesz! - tapsikolt El. Ilyenkor nem is lehet rájuk ismerni. Azok a One Direction barátnők, akiket minden Directiner bálványoz, ott sikítoztak meg tapsikoltak a kocsiban.
Azonnal kezdetét vette az "esküvőre megyünk, jaj de jó lesz, készülődnünk kell" hadjárat.
-És lesznek szexi kísérőink is? - dobta fel Eleanor a bizarr kérdést.
-Még szép! Hiszen pont van 4 pasink. mindegyikőtöknek egy. - nevetett Loi.
Hirtelen kirázott a libabőr. Végig futott rajtam ez a 4 pasis dolog. Eleanor és Louis, Perrie és Zayn, Elly és Niall (???), és... és... én és Liam?
-Mi az, hogy 4 pasi?  Az oké, hogy Louis, meg Zayn, de Niall és Liam? Elly gondolom nem akar Niallel lenni... - érdeklődtem. Éreztem a hátamban, az ülésen keresztül Elly térdét. És abban a pillanatban minden összeállt. A titokzatos SMS-ek és telefon hívások. A bezárt szobaajtó. A sok értelmetlen kiabálás. És... Niall hirtelen felbukkanása. Illetve ez a "páros" sztori. Tudtam. Niall és Elly együtt van. Persze! Hogyne lennének együtt? Ha utálnák egymást valamelyik már rég halott lenne. Vagyis erre tudok következtetni azután, ahogy legutóbb elváltak.
Elly térde egyre jobban nyomta a gerincem. Ezek szerint a többiek nem tudnak róla. És eddig én sem tudtam. Ki kellett valamit találnom az Elly és Niall téma elterelésére. - Most megmondom... Nem fogok Liammel az oldalamon kísérni téged! - háborodtam fel.
-Lizzy, csak a kedvemért! - könyörgött Loi, s leparkoltunk a kocsival.
-Semmi pénzért! Miért téged se erőltetünk, hogy olyanhoz menj hozzá akit utálsz? Igaz? - fontam fel a szemöldökömet.
Loi a szemembe nézett. Tudja mit érzek pontosan Liam iránt (ez azért gáz, mert még én sem tudom). A nyakamon lévő L betűs nyakláncra pillantott. És elnevette magát.
-Persze, olyannal akit utálsz... - ezt szánta a téma végső mondataként . Felvette a napszemüvegét, majd kiszált a kocsiból.
Idegességemben a nyaklánchoz kaptam aminek a köve szinte pink volt. Lehetetlen. Lehetetlen, hogy szeressek egy olyan embert, mint Ő.
-Nem jössz? - kiáltott be Perrie.
-De. - pattantam ki a kocsiból.
A pláza felé közeledve egyre jobban azt akartam, hogy végre vége legyen ennek az egésznek. Ennek az egész esküvős felhajtásnak.  Miért tart olyan sokáig?
Beérve az plázába megcsapta a bőröm a hideg levegő, egy kicsit felébresztett. Már pedig én akkor sem fogok Liammel "párban lenni". Akkor sem ha belepusztulok! 
-Amúgy rajtunk kívül még lesznek koszorúslányok? - érdeklődött Eleanor. Jó kérdés. 
-Igen. A régi barátnőim. Összesen nyolcan lesztek. - régi barátnők? Jaj csak azt ne... Kegyetlenek! Képzeljetek el még úgy 2 szőke és 2 barna hajú lányt, akik 25 cm tűsarkúban és térd fölé érő miniszoknyában, illetve csőtopban tipegnek. 3 cm körmökkel és melírozott hajjal. Nem beszélve a csokibarnaságukról és a 4 kg sminkről. Nos egykor Loi is ilyen volt. És tavaly mikor kijött utánam, egyszerűen megváltozott. Ők öten voltak a LCSLBM fogat. Azaz Legtutibb Csajok és Legjobb Barátnők Mindörökre csapat. Taylor Ford, Lia Roberts, Vanessa Hill, Bella Silverman és az én szeretett nővérem Eloise White.
-LCSLBM? - kaptam fej a fejem.
-Általános óta barátnők vagyunk. Az esküvőmre csak meghívom őket! - válaszolta. Ezek szerint ők. Hurrá. - Na de menjünk, mert soha nem végzünk!
Az esküvői ruha bolt kész ámulat volt. Mindenhol csillogó, szikrázó szebbnél szebb ruhák. Még jó, hogy csak öten voltunk. Ugyanis mind az ötünk más fele rohant és másmilyen fajtájú, színű ruhát cibált. Ellynél egy türkiz színű félvállas ruha volt, Perrie a liláknál vacillált, El valami vidámabbat (?) akart, ezért a sárgáknál ragadt le. Loi ugye barack rózsaszínt szeretne. Én pedig valahogyan elkeveredtem, és a 'menyasszonyruha' részlegen kötöttem ki. 
Gyönyörű fehér ruhák mindenhol. Égköves, szalagos csodák. Bárcsak én viselhetném az egyiket. 
Kezemet végighúzva a ruhák vállfáján megakadt a szemem egy igen gyönyörűn. Hosszú fehér uszályú, pánt nélküli ruha, aminek a mellrésze égkövekkel van kirakva. És természetesen tűl borítja. 
-Miss White! - engem szólítottak - Oh szóval már választott is! Csodás. Akkor erre tessék felpróbálni. - hadarta és be hessegetett az egyik próbafülkébe. Választott? Mi? 
-Öhm... Igazából, ez egy félreértés... Nem én... - magyarázkodtam. 
-Addig nem hallok semmit míg magán nincs a ruha! - fogta be füleit (?) az eladó. Hát oké.
Egy kicsit félreértett. Nem én vagyok a menyasszony. Igaz én is White vagyok, de csak egy koszorúslány... 
A ruha nagyon tetszett, de tudtam, hogyha felpróbálom, nem fogják rólam tudni lerángatni. Addig nem akartam esküvői ruhát próbálni, míg nem én vagyok a menyasszony. De hát, ha egyszer már ott voltam, belebújtam. 
-Rajtam van - kiáltottam. - Hahó? - az eladó szőrén szárán eltűnt. De meg kell neki mutatnom különben biztos, hogy kivágja a hisztit.
Kiléptem a próbafülkéből és abban a pillanatban megpillantottam magam az óriási fali tükörben. Visszafojtott levegővel álltam ott. A könnyeimmel küszködve. Miért nem én hordom, majd ezt? Mit tettem? Ja, igen... Totál elcsesztem a kapcsolatomat. Nem vagyok egoista (talán egy kicsi), de az a ruha nagyon jól állt. Szívesen igen mondtam volna benne.
Rossz érzés fogott el. Hirtelen szédülni kezdtem. Egy látomás. 

"Rózsaszirmok áradatával együtt az oltárhoz sétálok. A magassarkúmban, gyönyörű hajkoronámmal, illetve ezzel a csodás ruhával. Apám kíséretével. A koszorús lányok mind boldogan intenek felém, Loival (!) együtt. L betűs nyakláncom, csak úgy csillog a napfényben. És akkor a vőlegény megfordul... Kezét nyújtja felém, de a nap elvakít, s az álom szétfoszlik..." 

Mire észbe kapok a lányok és az eladó is a szobában áll. 
-Öhm... Nem akartam - dadogtam - ...én csak...
-Lizzy! - kapott a szája elé Loi - Tudod, hogy mennyire gyönyörű vagy? - a kezében lévő kiválasztott ruhát Elly kezébe nyomta és odajött hozzám. - Ilyenkor kívánom azt bárcsak neked jött volna össze... - könnyeimet nem tudtam sokáig bent tartani, és úgy gondolom egy ilyen eseményen nem is lehetett volna. 
-Szívesen viselném. Csak nincs mikor. És nincs ki elvenne. - nevettem el magam. 
-Lizzy - tette Pezz a jobb kezét a bal vállamra - Ez a Liam egy oltári nagy seggfej lesz, hogyha hagyja, hogy elmenj Los Angeles-be. 
-Már most az! Hogy nem vesz észre téged? - javította ki Eleanor. 
Idegességemben és Liam nevét hallván szorosan összepréseltem ajkaim.
-Leveszem a ruhát - döntöttem. 
-Várj! - kapott el Elly - Csak had fényképezzünk le, hátha egyszer szükséged lesz a ruhára... 
-Igaza van. Na gyere vissza! - parancsolta Loi.
Rossz kedvel és megzuhanva vánszorogtam vissza.
-Na mosolyogj már! - vágott hülye fejet Perrie, hogy elnevessem magam. Hát ha az volta a célja, hogy szétröhögjem magam, akkor sikerült. 
-Most már tényleg leveszem. Egy perc... Vagy fél óra. - mosolyogtam. 
-Végre jókedve van. - hallottam hátam mögül Loi hangját. A fülkéből is tisztán lehetett hallani a lányok trécselését.
-Komolyan nem értem Liamet, ha szereti akkor miért hagyja elmenni? - értetlenkedett Perrie.
-Makacs, nagyon makacs. Vagy csak egyszerűen fél, hogy Lizzy nem viszonozza. - felelte El. Elkészültem, míg megigazítottam magamon a pólóm, addig tovább hallgatóztam. 
-De Lizzy igenis szereti. Csak az Istenért nem akarja bevallani magának. - szólalt meg Elly - Tisztában van az érzéseivel, de egyszerűen képtelen elfogadni azt, hogy Liam dolgai után még képes őt szeretni! 
Ezek hallatán olyan düh öntött el. Nagy lendülettel elhúztam a függönyt és Ellyre meredtem. 
-Nem szeretem! Ki nem állhatom. És igen tisztában vagyok az érzéseimmel. Utálom Őt! Azok után még szeressem? Persze... Eljátszotta a lapjait... És nincs több esélye. PONT! - kiáltottam és mérgemben visszavittem a ruhát - Ezt pedig soha többet nem akarom látni! 
A boltban lévők ámulva figyeltek engem és a kis színjátékom. 
-Az Istenit Liam Payne! - fogta a fejét a nővérem és belépett a fülkébe.
Közben elmentem én is megnézni a koszorúslány ruhákat. A lila, türkiz, sárga, barack rózsaszín kilőve. Maradt piros, mindenféle neon szín, hánytatós rózsaszín, mocsár zöld (no comment)... Ezerféle tarka ruha. És a vajszín. Ami nekem nagyon tetszett. Így azokat vittem megmutatni.
Loi ruhája csodás volt. De szerintem az amit én próbáltam egy fokkal jobb.
-Nos? - kérdezte az egyik stylest.
-Csodás! - kezdte El.
-Mesés! - tette hozzá Pezz.
-Mint egy álom! - hitetlenkedett Elly.
-Szerintem megtaláltuk a ruhát. - mosolyogtam Loira.
-Megvan. - bólintott és neki is kicsordult az első könnycseppje. Ám amikor vendégek érkeztek, azonnal letörölte.
-Nocsak csajszi! - hallottunk egy hangot. Az ötösfogat másik négy tagja. - Jó látni! - mutatta meg 1000 wattos mosolyát Taylor.
-Nagyon perfie vagy! - indult meg Loi felé Nessa
-El sem hiszem, összeházasodsz! - mondta 8 oktávval magasabb hangon Bella
-Harry Styles-szal! - sikította el magát Lia. És akkor mindannyian Odafutottak megölelni Loit. Szívszorító jelenet volt. Tartottak találkákat, de soha nem lesz ugyanaz a banda, mint régebben volt. És elkezdődött az egéritatás.
-Én pedig azt nem hiszem el, hogy itt vagytok! - csodálkozott Loi. - Oh igen bemutatom nektek Eleanor Caldert, Louis Tomlinson barátnőjét. Perrie Edwards-ot, Zayn Malik menyasszonyát, a kisebbik húgomat akit ismertek, Ellyt, és a nagyobbik húgomat Lizzyt. Ők négyen lesznek veletek együtt a koszorúslányaim.
-És a ruhák? - persze a legfontosabb kérdés tőlük. 
-Khm! - köhintettem és meglóbáltam a kezemben lévőket. - Én ezekre gondoltam. 
-Nem rosszak, sőt elegánsak és csajosak! - vette ki a kezemből Bella. 
-Menjünk próbálni - intett Nessa.
A lányok elindultak engem viszont elkapott Loi.
-Hé. Köszi! - suttogta.
-Ez a dolgom. Ha egyszer már Los Angelesbe megyek a Seventeen magazinhoz - így odaszúrtam. Akkor se maradok. Majd én is elmentem próbálni.
A ruhák úgy szint csodásak voltak. Nagyon jól passzolt ránk. 
-Akkor drágáim... - kezdte Loi - A csajoknak megvannak a ruhái! - sikította, és egyszerre tört ki belőlünk az öröm. - Oké nyugi. Remélem, hogy a srácok meg tudják oldani.
-Ahogy ismerem Louis-t felvesz egy szürke melegítőt, egy fehér szakadt pólót, és belebújik, majd a deszkás cipőjébe. Természetesen zokni nélkül. Ő így intézné el. - mesélt Eleanor. 
-Zayn pedig kikötött csokornyakkendővel rohangálna ide oda, de a haja rendben lenne. - jegyezte meg Perrie.
-Mázlink hogy Liam ott van. - jegyeztem meg mire mindenki felém fordult. És csak akkor esett le, hogy mit is mondtam. Behúzott nyakkal ballagtam a kocsihoz. 
Miért van ez? Tényleg nem tudok kiigazodni az érzelmeimen? De hisz, érzem...vagy nem érzem. Oh a francba!

*

Nem tudom, hogy a nővérem, hogyan gondolta azt, hogy majd elszállásoljuk a barátnőit. Minden szobába van valaki. Bár ha nagyon erőltetjük akkor össze tudjuk húzni magunkat. A földszinten Loi-Harry, Elly-Niall (!), Zayn-Perrie. Az emeleten El-Louis, Liamhez beküldjük Annet vagy Taylort (oda van érte). És az én szobámban is elférünk. Plusz a pihi szoba a padlástérben.
-Dobjátok le a cuccaitokat. Később elrendezkedünk. Gyorsan beakasztom a ruhákat a gardróbba... - hadarta Loi.
-Várj! Harry ott meglátja! - szólt Lia.
-Oh, igaz... - a nővérem átgondolta a dolgokat és felém fordult. - Lizzy...
-Add - forgattam a szemeim. - Valaki segítsen beakasztani. - Így kerültek az én szobámba a ruhák. 
Elly segített őket felcipelni. Néma csöndben akasztottuk fel a ruhákat. Itt az idő! Meg kell tőle kérdeznem.
-Együtt vagy Niallel? - jelentettem ki olyan nyugodtan, mintha csak azt mondanám, "kérlek hozz nekem egy pohár vizet". 
Elly lehajtott fejjel pislogott. Majd felnézett rám.
-Miért nem mondtad el? - léptem közelebb. 
-Nem akartam, hogy megtudjátok... Féltem, hogy hogyan reagálsz. - nyögte ki. - Robbansz, mint a bomba, hogyha nem az van amit te akarsz. Most is miért nem vagy képes Liammel sétálni? 
-Mert... - hirtelen megakadtam. Úgy tűnik én sem tudtam, hogy mit akartam. Miért van ez a nagy színjáték? A vak is látja, hogy még van valami köztünk, és, hogy örökre lesz is. Egyszerűen képtelenek vagyunk örökre lezárni ezt a témát. Nem tudunk továbblépni. - Mert, nem akarok úgy elmenni, hogy ráemlékezzek. Arra, hogy vele kísértem oda nővérem az oltárhoz. El akarom felejteni... De...
-Képtelen vagy. - fejezte be helyettem Elly a mondatot. - Ennyit akartam csak hallani. Látod mennyivel könnyebb az igazat mondani, minthogy a hazugságot? 
És tényleg. Hihetetlen, hogy mindig Elly ébreszt rá az ilyen dolgokra. Van esze az biztos.
-Na most meg azt mond meg, hogy hogy a fenében jöttél rá arra, hogy Niall megint velem van?! - terelte a "Liam" témát.
-Hát - nevettem - nem volt nehéz...
Miután elregéltem Ellynek is a furfangosságom, lementünk a nappaliba. A srácok is megérkeztek. Jó volt látni, hogy milyen büszkék magukra, hogy képesek voltak öltönyt venni, női segítség nélkül.
-Ennyit a nőkről! - húzta ki magát Harry.
-Mi pasi ezerszer jobban megoldjuk - pacsizott le Niall, Hazzal.
-Öhm srácok... - kezdtem - Nem akarlak elszomorítani titeket, de reggel 9-kor indultatok el és délután 4 óra van... - a mondatomra, miszerint a nők gyorsabban vásárolnak, mindenki nevetni kezdett.
-Ennyit erről! - tette a kezét Liam a vállamra. Kirázott a hideg. Lassan pillantottam oda. Egy mosollyal ajándékozott meg. 
-Jaj igen! Srácok bemutatom nektek a legjobb barátnőimet. Taylor Ford, Lia Roberts, Vanessa Hill és Bella Silverman. - a lányok a maguk módjára megölelték a fiúkat. És eltopogtak onnan. - Itt az ideje kicuccolni. - dobta fel Loi. - Oké Lizzy kérlek segíts nekem lent elrendezkedni. 
Persze megint én segítsek. Egyszer élek, tehát segítek. Elraktunk pár ruhát. "Párat". Rohadtul kidöglöttem. (És a munkahelyemre be sem tudtam menni. Igaz ezen a héten "áthelyezésen" vagyok, tehát nem is kell) Sokáig eltartott ezért, gondoltam, vacsi nélkül ágyba fekszek. Utam egyenesen a fürdőbe vezetett (csoda, hogy szabad volt), forró vízzel lezuhanyoztam, magam köré csavartam a türcsim és a szobámba mentem...volna.
Amint benyitottam egy ismerős személy fogadott.
-Te mi a francot csinálsz itt? - fogtam magamon jobban össze a türcsit.
-A lányok kitúrtak - ült fel Liam.
-Na nem - forgolódtam, kerestem a kiutat - Nem alhatsz itt! - továbbra is idegesen szorongattam a törölköző szélét és kapkodtam a fejem.
-Mért nem? - állt fel.
-Csak! Mert nem járunk, nem alkotunk párt, nem vagyunk együtt. Érted vagy elmutogassam? 
-Nem vagyok hülye. Kösz. - mosolygott rohadt pimaszul. Oh. Istenem. - Lizzy csak 1 hét. Loi miatt bírd ki kérlek.
Hosszas rágódás után meggyőzött. 
-Loi miatt. És ettől még nem felejtem el, hogy mit tettél. Elfordulnál? 
-Mi? - nézett furán.
-Fel szeretnék öltözni!
-Megáll az eszem - nevetett és elfordult. 

Az a fájdalmas érzés, mikor tudod, hogy az ágy másik felén fekszik... Az szőrnyű. Nagyon fájt... Nem érhettem hozzá. Nem karolhatott át. Ahh Liam Payne olyan vagy, mint egy rossz útvesztő. Minél jobban próbálok belőled kihabarodni, annál jobban beléd keveredek...


Remélem tetszett a rész ♥
Hamarosan jelentkezek.
Itt megtalálhatjátok Loi barátnőit:



2 megjegyzés:

  1. Szia! Egyszerűen imádom a blogodat :) Ezért (meg amúgy is :) ) Megajándékozlak egy díjjal: http://blaire-erzodemon.blogspot.hu/2014/07/dij.html :)
    Üdv.: Blaire P. ♥

    VálaszTörlés